Szervezeti és működési szabályzat

Bihari János

Alapfokú Művészeti Iskola

 

Szervezeti és Működési Szabályzat

 

 

Abony, 2013.

 

Tartalomjegyzék

 

Bevezető……………………………………………………………………….................................................................................... 3.

I. RÉSZ

Az Alapító Okiratban foglaltak részletezése és egyéb az intézmény költségvetési szervként

való működéséből fakadó- Szabályozások ……………………………………………………...........................................................4.

         1.  Az intézmény neve……………………………………………………………………………………........................................5.

  1.                 2.  Az intézmény székhelye és telephelye (i)……………………………………………………….......................   5.
  2.                 3.  Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata………………………………................................. 5.
  3.                 4.  A működési köre……………………………………………………………………….  ....................................  5.
  4.                 5.  Ellátandó alaptevékenységek.............................................................................................................. 5.
  5.                 6.  Az irányító szerv neve és székhelye…………………………………………………………………..…….......... 6.
  6.                 7.  A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje………………………………………………………………............. 6.
  7.                 8.  Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások……………………………………………............  7.

                               MŰVÉSZETI ÁG (Zeneművészeti ág)

  1.                 9.   Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság…….................8.

                10. Az intézmény megszüntetése………………………………………………………..…………………….................... 8.

                11. A kötelező szabályozások………………………….……………………………………………..…………….............   8.

                12. Az intézmény működési rendszere…………………………………………………………….……………….............   8.

                13. Iratkezelés……………………………………………………………………………………………….………..............   .9.

Mellékletek az I. részhez………………………………………………………………..……………................................................ 13.

II. RÉSZ

A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok………………………………………………............................................. 15.

         1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának ( az intézmény nyitvatartása) rendje, az alkalmazottak

                     és a vezetők nevelés oktatási  intézményben való benntartózkodási rendje…………………………...................  16.

                2 . A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje……………………………………………………………..................   18.

  1.                 3.  A belépés és benntartózkodás rendje azok részére akik nem állnak jogviszonyban az

                     oktatási intézménnyel………………………………………………………………………..…………………..............  20.

  1.                 4.  Az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje…   21.
  2.                 5.  A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szervezet (közösség) kapcsolattarás formája…….......... 22.
  3.                 6.  A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott

                      beszámolására vonatkozó rendelkezések…………………………………………………………………………........ 25.

  1.                 7.  A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakmai

                      szolgálatokkal való kapcsolattartást………………………………………………………………………………......... 27.

  1.                 8.   Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával  kapcsolatos feladatok……..........29.
  2.                 9.   Az intézményi védő, óvó előírások…………………………………………………………….…...……………. 32.

                10. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők…………………………………….…………………... ...  36.

                11. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési

                      szabályzat véleményezési joggal ruházza fel………………………………………………………..……………......  38.

                12. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a vezetők közötti

                      feladatmegosztás a  kiadmányozás és képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti

                      kapcsolattartás rendje…………………………………………………………………………………………............    38.

                13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok

                      munkájának segítésében…………………………………………………………………………………………  .......   39.

                14. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása………………………………………    ....  40.

                15. A tanuló fegyelmi eljárása………………………………………………………………………………………….......... 43.

                16. Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítési rendje…………………………………...    46.

                17. Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje……………………….......... 48.

                18. Az intézményvezető feladat – és hatásköréből leadott feladat – és hatáskörök, munkaköri leírás-minták……..  50.

                19. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény

                      területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek……..... 51.

                20. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de nem más szabályozásban nem szabályozható – kérdések……... 52.

III. RÉSZ

Az iskolára vonatkozó további szabályok

                1. Az egyéb foglalkozások célját szervezeti formáit , időkeretét……………………………………………………....    56.

                3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás

                    formája és rendje a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések

                    használata, költségvetési támogatás biztosítása………………………………………………………….…….......   58.

                4. Azok az ügyek melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat

                    véleményezési joggal ruházza fel…………………………………………………………………………………  ......  59.

                5. A gyermekek tanuló egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend…………………....   59.

                6. A könyvtár működése…………………………………………………………………………….………………..........  61.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK……………………………………………................……………………………………….................   61.

 

Bevezető

 

 

Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi.

 

A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket.

 

A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult.

 

A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban vélemény nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt:

- az intézményi tanácsnak,

-  az iskolaszéknek, mivel iskolaszék nem működik, az iskolai szülői szervezetnek, közösségnek,

- a diákönkormányzatnak.


 

 

 

 

I. rész

 

Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb

– az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó –

 Szabályozások

 

1.     Az intézmény neve (az intézmény típusának meghatározásával)

 

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ceglédi Tankerülete

Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola

 

 

2. Az intézmény székhelye és telephelye (i)

 

Az intézmény székhelye:

 2740 Abony Klapka György utca 11/a

 

Az intézmény telephelye(i):

 

1. Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

    2740 Abony Kálvin J. u.11.

 

2. Somogyi Imre Általános Iskola

    2740 Abony Szelei út 1.

 

3. Somogyi Imre Általános Iskola

    2740 Abony Kálvin János út 3.

 

4. Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely

    2740 Abony Báthori utca 2.

 

5. 2740 Abony Vasút út 118.

 

3. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata

/Az alapító okirat szerint/

Köznevelési alapfeladatok

 

 

4. A működési köre

/Az alapító okirat szerint/

Alapfokú művészetoktatás

 

5. Ellátandó alaptevékenységek

 

5.1. Az ellátandó alaptevékenységek leírása az alapító okirat szerint:

Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban

 

5.2. Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel:

 

Szakfeladat száma                  Megnevezése

 

852031                                   Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban

 

5.3. Szakágazati besorolása:

          - száma:8520

          - megnevezése: Alapfokú oktatás

 

5.4. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

- a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet,

- a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet.

- nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

 

         

 

 

6. Az irányító szerv neve és székhelye

/alapító okirat szerint/

 

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1055 Budapest Szalay út 10-14.

 

 

7. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

 

7.1.Az intézmény vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje

 

Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul:

a) Az intézményvezetői megbízás

Az intézményvezetői megbízást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.)

A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól.

(A részletes pályáztatási eljárás szabályait az intézmény pályázatási szabályzata tartalmazza!)

 

7.2. Foglalkozási jogviszonyok

 

Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak.

 

 

7.3. A munkáltatói jogok

 

Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZ-ben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja.

 

A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok:

- az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása,

- a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződés kötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről,

- az intézményvezető a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását,

- a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá,

- a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell.

 

 

8. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások

 

8.1. Az intézmény oktatási funkciót tölt be.

 

8.2. Az iskolai évfolyamok száma: 12

 

8.3. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 315 fő.

 

8.4. Alapfokú művészeti nevelés esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezé      se

 

Művészeti ág(ak)

 

ZENEMŰVÉSZETI ÁG – klasszikus zene

 

Tanszakok és tantárgyak

 

Fafúvós tanszak tantárgyai:furulya, fuvola, klarinét, szaxofon,

Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba

Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő

Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora

Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka,

Vokális tanszak tantárgya: magánének

Zeneismeret tanszak tantárgyai:szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet,

Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene,

     

9. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság

/alapító okirat szerint Köznev. tv. 21. § (3)/

 

Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító (k) tulajdona.

 

A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az iskola működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapító(ka)t illetik meg.

Az intézményvezetőnek az egyes vagyontárgyakkal kapcsolatos bérbeadási, értékesítési jogosultságait az alapító okirat, vagy jelen SZMSZ melléklete tartalmazza.

 

 

10. Az intézmény megszüntetése

 

Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni.

A megszüntetésről az alapító határozattal dönt.

 

 

11. A kötelező szabályozások

 

Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért.

 

 

 

12. Az intézmény működési rendszere

 

Az intézményt az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető.

Az intézményen belül megtalálható:

            - az alá- és fölérendeltség,

            - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

 

Az intézményen belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó:

            - vezetők,

            - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.

Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.

 

 

A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás megvalósítása érdekében.

Az egységségek koordinált működését

            - az intézményvezető irányító tevékenysége, valamint

            - a középszintű vezetők feladatellátása biztosítja.

 

A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a középvezetői, valamint az egyéb nevelői értekezletek is segítik.

 

A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is.

A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia.

 

12.3. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök:

 

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat és hatásköröket a részletes munkaköri leírások tartalmazzák.

 

12.4. Az intézményi helyettesítés rendje

 

Az intézményvezető köteles a munkaköri leírások rendszerét úgy kialakítani, hogy abban szerepeljen az, hogy mely munkakör milyen munkakört helyettesíthet.

 

A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az adott dolgozó közvetlen felettesének, vezetői szinten lévő dolgozó esetében az intézményvezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia.

 

Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről.

A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező.

 

A munkáltatói jogok gyakorlása:

- Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja.

- Az intézményben a munkáltatói jogokat elsődlegesen az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető belső szabályzatban, munkaköri leírásokban rendelkezhet egyes munkáltatói jogainak más személy részére történő átruházásáról.

 

 

 

13. Iratkezelés

/335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés/

 

Az iratkezelés rendjének helyi szabályai – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, 27. § c) pontja, 52. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdés alapján – az alábbiak szerint kerülnek megállapításra:

 

13.1. Az iratkezelés szervezeti rendje

 

A szervnél az iratkezelés – a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően központilag történik.

Az iktatást:

- Bihari János AMI szervezeti egység, illetve

- az iskolatitkári munkakörű személy – munkaköri leírásban meghatározott feladatként – végzi.

A központi iratkezelés során az intézményre vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik. (Az iktatás történhet papír alapon és elektronikusan is.)

 

13.2. Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök

 

Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök:

 

Megnevezés

Jogszabályi hivatkozás

Feladatellátó/jogosult

Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 3. § (2)

Intézményvezető

Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

Az iratkezelés – jogszabályban, illetve az intézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti - megszervezése

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 6. §

Intézményvezető

Iratkezelés felügyelete

- az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése,

- intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről,

- gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről,

- iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv, előadóív, előadói munkanapló)

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 7. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 8. § (2) bek.

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 54. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Bizottság kijelölése az iratselejtezésre

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 64. § (1) bek.

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Iratmegsemmisítés

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 64. § (4) bek.

Intézményvezető

Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása

1995. évi LXVI törvény 9. § (1) bek. g) pontja

Intézményvezető

Az iratkezelés rendjének megváltoztatása

335/2005. (XII. 29.)

Korm. rend. 68. § (1) bek.

Intézményvezető

 

13.3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető

 

Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el.

Az intézményvezető tartós – 3 napot meghaladó – távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a 13.2. pontban meghatározott jogköreit az intézményvezető-helyettes gyakorolja.

 

13.4. Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek

 

Az intézményhez érkezett küldeményeket – a minősített iratok kivételével – a következő személyek jogosultak felbontani:

- a központi iratkezelést felügyelő intézményvezető által, - az iratkezelési szabályzat mellékleteként csatolt – iratfelbontásra felhatalmazott személy,

- a központi iktatást végző személy,

- névre érkező küldemény esetében a címzett akkor, ha a címzett elrendelte azt, hogy e küldeményeket felbontás nélkül kell eljuttatni hozzá.

 

 

 

 

 

13.5. Kiadmányozás

 

Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.

 

Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje.

 

Kiadmányozási joga az Intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak:

 

A kiadmányozás területe, esetei

A kiadmányozással érintett személy

Intézményvezető teljes feladat-és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást

Intézményvezető-helyettes

Munkáltató jogkörök gyakorlása az SZMSZ-ben meghatározott esetekben történhet más személy által

SZMSZ-ben meghatározott személyek (Intézményvezető-helyettes, részlegvezetők)

 

13.6. Iratkölcsönzés az irattárból

 

Az intézmény dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat.

A kölcsönzési jogosultság a következő:

- az intézmény dolgozói saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat,

- az intézmény dolgozói nem a saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez az intézményvezető jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot,

- az intézményvezető bármely iratot kikölcsönözheti.

 

Az intézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők az intézményvezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot.

 

 

 

Mellékletek az I. részhez

 

1.számú melléklet

 

Az egyes munkaköri feladatok

 

1. Intézményvezető

 

Általános vezetési feladatok:

  • Tagintézmények, intézményegységek vezetésével kapcsolatos feladatok
  • Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok
  • Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok

 

Általános szakmai feladatok:

  • Együttműködés a szülőkkel
  • Az egyes jogok biztosítása
  • A fenntartóval való kapcsolattartás

 

Részletes szakmai feladatok:

  • A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok
  • A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok
  • A tanulók értékelése
  • Munkához szükséges ismeret megszerzése
  • A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok

 

2. Intézményvezető helyettes

 

Általános szakmai feladatok:

  • Együttműködés a szülőkkel
  • Az egyes jogok biztosítása
  • A fenntartóval való kapcsolattartás

 

Részletes szakmai feladatok:

  • A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok
  • A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok
  • A tanulók értékelése
  • Munkához szükséges ismeret megszerzése
  • A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok

 

3. Tanár

 

Általános szakmai feladatok:

  • A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok
  • Együttműködés a szülőkkel
  • Az egyes jogok biztosítása
  • Minőségirányítással kapcsolatos feladatok

 

Részletes szakmai feladatok:

  • Alapfokú nevelési-oktatási feladatok
  • A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok
  • A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok
  • A tanulók értékelése
  • Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok
  • Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer
  • Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok
  • Munkához szükséges ismeret megszerzése
  • Informatikai eszközök használata

 

Osztályfőnöki  feladatok:

  • Az osztályfőnöki megbízatással kapcsolatos feladatok
  • Informatikai eszközök használata

 

 

 

 

 

II. rész

 

A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok

 

 

 

1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való
benntartózkodásának rendje

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét.

 

 

1. Általános szabályok

 

Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg.

 

A munkatervhez ki kell kérni:

 

Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni:

          - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

          - a szünetek időtartamát,

- a nemzetünk szabadság törekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét,

 példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.),

 a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.),

 a holokauszt áldozatainak (április 16.),

 a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.),

 a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek,

 valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját,

- az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,

- az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját.

 

 

2. A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása)

 

Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb ….. óráig van nyitva.

Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt.

 

A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza.

 

3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje

 

Az alkalmazottak az intézményben:

- a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve

- az elrendelt túlmunka, valamint

- az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára

tartózkodhatnak benn az intézményben.

4. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

 

Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben

a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg:

 

  • Az iskola nyitvatartási idején belül délelőtt 9 óra és délután 17 óra között az igazgató és helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A 17 óra után távozó vezető után egy szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az iskola rendjéért. Szombati oktatás esetén minden esetben az igazgató által megbízott pedagógus illetékes a vezető helyett eljárni.
  • A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8óra és 16 óra között.

 

 

 

 


2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét.

 

 

1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.

Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

 

 

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:

          - fogja át a pedagógiai munka egészét,

          - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

- a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,

- támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,

- a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,

- biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,

- támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,

- hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

 

 

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:

          a) az intézmény vezetője,

          b) az intézményvezető helyettese, helyettesei,

c) az intézményi minőségirányítási (dolgozói teljesítményértékelési, valamint teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személy, illetve személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint,

d) külső szakértő az a)-c) pontban meghatározottak felkérésére.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai tanszakvezetők.

A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni.

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

 

 

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:

          - szóbeli beszámoltatás,

          - írásbeli beszámoltatás,

          - értekezlet,

          - óralátogatás,

          - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése,

          - verseny eredmények,

          - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

 

Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.

 

 

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben

 

Az iskola, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal.

A minőségirányítási program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához.

 

Mivel a minőségirányítási program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére.

 

Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül:

          - a dolgozói teljesítményértékelés, valamint

          - a teljes körű intézményi önértékelés során is.

 

A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik.

 

Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza.

 

 

 

 

 

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem
állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:

          - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve

          - külön engedély és felügyelet mellett.

 

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben

- a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve

- a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor,

- az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, iskolaszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor.

 

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

- a tanulót kísérő személy,

- minden más személy.

 

A külön engedélyt az intézmény valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

 

 

 

4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes
akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket.

 

Az intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a:

          - vezetői,

          - vezető-helyettesi feladatokat ellássák.

 

Ha egyértelművé válik, hogy

a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia;

b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia.

 

A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:

- a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett,

- a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,

- a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

 

 


 

5. A vezetők és az iskolaszék, valamint

az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés g) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét.

 

Az intézményben az alábbi szervezetek működnek:

 iskolaszék,

 iskolai szülői szervezet, közösség.

 

 
1. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás

 

A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolaszékkel való együttműködés

 

Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli

- az intézményvezetőt, valamint

- az iskolaszéket.

 

Az intézményvezető feladata

 

Az intézményvezető feladata az iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges:

- információs bázis megadása,

- az iskolaszék működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása.

 

Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolaszék jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek),

 

A tárgyi feltételek biztosításának kötelezettsége azt jelenti, hogy az intézményvezető köteles az iskolaszék működéséhez az iskolán belül megfelelő helyiséget biztosítani a szükséges berendezési tárgyakkal. (Az intézmény költségvetésén keresztül a fenntartónak kell biztosítani az iskolaszék működéséhez szükséges kiadások fedezetét.)

 

Az iskolaszék feladata

 

Az iskolaszék feladata, hogy éljen a jogszabály, és az iskola más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával:

- segítse az intézmény hatékony működését,

- támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét.

 

Az iskolaszék saját hatáskörben dönt működési rendjéről.

 

 

Az iskolaszék – kapcsolattartás szempontjából - kiemelt feladata, hogy:

a) gyakorolja a javaslattételi jogát,

b) éljen a véleményezési jogával,

c) döntsön mindazokban az ügyekben, melyeket jogszabályok számára megállapítanak, illetve melyeket az intézmény a számára belső szabályzatban számára átenged, többek között működésének rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

d) szükség esetén kezdeményezze a nevelőtestület összehívását.

 

A kapcsolattartás formái

 

Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái:

          - szóbeli személyes megbeszélés,

          - munkatervek egymás részére történő megküldése,

          - értekezletek, ülések,

                   - iskolaszék képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,

                   - a nevelőtestület képviselőjének meghívása az iskolaszék ülésére,

- írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve az iskolaszék jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz,

- azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve az iskolaszék jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),

- az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,

- az iskolaszék által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

 

Az iskolaszék tisztségviselői

 

Az iskolaszék aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket az iskolaszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet az iskolaszék köteles nyilvánosságra hozni.

 

 

 

2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje

 

Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre.

 

Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli

- az intézményvezetőt, valamint

- a szülői szervezet vezetőjét.

 

Az intézményvezető felelőssége, feladata

 

Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért.

 

 

Az intézményvezető feladata, hogy:

- amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet,

- tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten,

- a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása,

- a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok),

- a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök).

 

Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen:

a) a vélemény nyilvánítási jogával,

b) a javaslattételi jogával.

c) az egyéb jogával.

 

A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy:

- a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,

- megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek.

 

A kapcsolattartás formái

 

A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők:

- szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,

- közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető,

          - munkatervek egymás részére történő megküldése,

          - értekezletek, ülések,

                   - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,

                   - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,

- írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz,

- azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),

- a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,

- a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

 

A szülői szervezet tisztségviselői

 

A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni.

 

6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

 

Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

 

 

1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

 

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:

            - bizottságára,

  - a szakmai munkaközösségre,

  - az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra.

 

A nevelőtestület jogköreit a nevelőtestület hatékony feladat- és hatáskör gyakorlása céljából a nevelőtestület működéséről szóló belső szabályzat tartalmazza.

A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja.

 

 

2. Át nem ruházható hatáskörök

 

A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:

          - pedagógiai program elfogadása,

          - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,

- házirend elfogadása,

- az intézményi minőségirányítási program elfogadása.

 

Jelen SZMSZ

 nem határoz meg olyan feladat- és hatáskört melyet a nevelőtestület nem ruházhat át,

 

3. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

 

Átruházó joga és kötelezettsége

 

Az átruházó joga, hogy

- az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza,

- megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt,

- az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét,

- az átruházott jogkört magához visszavonja.

 

Az átruházó kötelezettsége, hogy

- a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa.

 

Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei:

 

Az érintett szervezet joga, hogy

          - az átruházott jogkörrel éljen,

          - a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja.

 

Az érintett szervezet kötelessége, hogy

- az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja,

- a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé.

 

 

4. A beszámolásra vonatkozó szabályok

 

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

 

A tájékoztatásra meghatározott ideje és módokat melléklet tartalmazza.

A beszámolás módja jellemzően a következő lehet:

          - szóbeli tájékoztatás,

          - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése,

          - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás.

 

A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni

          - időközöket (heti, havi stb.),

          - pontos időpontokat (döntést követő .,.. nap),

          - naptári határnapokat (minden hónap ....-ig) stb.

 


7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, való kapcsolattartást

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve

- a pedagógiai szakmai szolgálatokkal,

 

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:

a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:

- a fenntartóval, működtetővel,

- más oktatási intézményekkel,

- az intézményt támogató szervezetekkel;

- egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel,

b) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal,

c) egyéb közösségekkel:

- az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,

- a település egyéb lakosaival.

 

Az intézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény minőségirányítási programja, valamint a teljes körű intézményi önértékelési rendszere határozza a meg a partnerekkel kapcsolatos előírások között.

 

 

1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás

 

1. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat:

Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:

- az intézmény szakmai működtetése,

- az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése,

- az intézmény nevének megállapítására,

- a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására,

- az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint

- az intézményben folyó szakmai munka értékelésére,

- a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése.

A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái:

          - szóbeli tájékoztatás adás,

          - írásbeli beszámoló adása,

          - dokumentum átadás jóváhagyás céljából,

          - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,

- a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

- speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

 

2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás

Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki.

A kapcsolatok lehetnek:

          - szakmai,

          - kulturális,

          - sport és egyéb jellegűek.

 

A kapcsolatok formái:

          - egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról,

          - rendezvények,

          - versenyek.

 

A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor.

 

 

3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy:

- a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény

- anyagi helyzetéről,

- támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,

- az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.

 

Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

 

4. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás

Az intézmény kapcsolatot tart:

- a Kormányhivatallal,

- más az oktatás területén létrehozott hivatalos szervvel.

 

A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti.

A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el.

 

 

 

 

2. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás

 

Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől.

 

A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt:

- a pedagógiai értékelés,

- a szaktanácsadás, tantárgygondozás,

- a pedagógiai tájékoztatás,

- a tanügy-igazgatási szolgáltatás,

- a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,

- a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,

- tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat.

 

A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.

 

 

3. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása

 

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző.

Összetartó szerepe jelentős.

A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

 

8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok
ápolásával kapcsolatos feladatok

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés j) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat.

 

 

1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

 

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.

 

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a melléklet tartalmazza.

 

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

 

 

2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

 

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:

          - megőrzése, illetve

          - növelése.

A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

 

A hagyományápolás eszközei:

          - ünnepségek, rendezvények,

          - egyéb kulturális versenyek,

          - egyéb sport versenyek,

          - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.).

 

Az intézmény hagyományai érintik:

          - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat),

          - a felnőtt dolgozókat,

          - a szülőket,

          - a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg

          - a szélesebb nyilvánosságot.

 

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját a melléklet tartalmazza.

 

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:

          - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével,

          - az intézmény belső dekorációjával.

 

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

 

 


Melléklet

 

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények

 

 

Az ünnepély, megemlékezés neve

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja

 

Újévi hangverseny

minden év első szombatja

 

Magyar Kultúra Napja

január 22

 

Tehetség Napja

március 25

 

Színházi Világnap

március 27

 

Madarak és Fák Napja –DÖK nap

május 10

 

Gyereknap

május utolsó vasárnapja

 

Pedagógusnap

június első vasárnapja

 

Zenekari Fesztivál

Pünkösd

 

Nyári Zenés Esték

július-augusztus

 

A Zene Világnapja

október 1

 

Adventi hangversenyek

december

 

Karácsonyi hangversenyek

december

 

zenei vetélkedők

egész évben

 

zenei táborok

nyári időszakban

 

tanulmányi kirándulások

szorgalmi időszakban

 

tanári hangversenyek

egész évben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

9. Az intézményi védő, óvó előírások

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet:

- 4. § (1) bekezdés m) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az intézményi védő, óvó előírásokat.,

- a 168. § (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben kell rögzíteni a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat.

 

 

1. Általános előírások

 

A tanulókkal:

- az iskolai tanítási év, valamint

- szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb.

- előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

 

Védő-óvó előírás:

- a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás,

- a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

- a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

 

A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.

 

Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

 

Az iskola védő, óvó előírásai, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

- Az iskola a tanév megkezdésekor a tanulókat, illetve a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatja az iskolában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A tanuló, illetve a tanuló szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni.

- Az iskola gondoskodik a pedagógusok és más iskolai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról.

- Az iskola egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek.

 

 

2. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

 

Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy:

- olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására,

- a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége,

- átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben:

                   - közúti közlekedési balesetek,

                   - mérgezés,

                   - fulladás,

                   - égés,

                   - áramütés,

                   - esés.

 

Az intézmény vezetőjének feladata, hogy gondoskodjon arról

- hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen;

- hogy az iskolában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) nem legyen,

- hogy a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével;

- hogy a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe nem juthassanak be,

- hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák:

 villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök;

- hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete és irányítása mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket:

 

villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló);

 

- hogy biztosítva legyen az, hogy számítógép csak pedagógus felügyelete mellett kerüljön használatra.

 

A pedagógusok feladata, hogy:

- haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős,

- a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá;

- javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére.

 

Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:

- a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére,

- a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.

 

A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.

 
 

3. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok

 
Az intézményvezető feladatai:

- megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a tanulók felügyelete, védelme,

- kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja;

- nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

- intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról,

- a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat,

- a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha az nem lehetséges, papír alapon),

- a jegyzőkönyvet továbbítani kell,

- a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek,

- súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

- intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, 

- gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

/Súlyos az a tanulóbaleset, amely a gyermek tanuló:

- a halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette),

- valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,

- számára az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodását,

- súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

- tekintetében a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulását, vagy agyi károsodását

okozza./

- lehetővé teszi az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában;

- intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

 

A pedagógusok feladata:

- az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,

- nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására:

- közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,

- e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,

- jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,

- súlyos balesetekkel kapcsolatban:

- a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,

- közreműködik a baleset kivizsgálásában,

- közreműködés az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában,

- intézkedési javaslat kidolgozása minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása.

 

Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

 


10. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés n) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket.

 

A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt.

 

Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően

a) haladéktalanul értesíti:

- az érintett hatóságokat,

- a fenntartót,

- a szülőket;

b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók, védelmét, biztonságát szolgálják.

 

Rendkívüli eseménynek számít különösen:

         - a tűz,

         - az árvíz,

         - a földrengés,

         - bombariadó,

- egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény:

      - egész napos gázszünet,

      - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény,

      - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó),

      - járvány, melynek során az ellátottak 30 %-a nem tud megjelenni.

 

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen.

 

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

 

A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell:

- amennyiben a tanulók intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a tanulók hazajutásának, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezése,

- a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról,

- olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók maximális védelmét.

 

Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni.

 

Melléklet

 

A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések

 

Rendkívüli esemény megnevezése

Intézkedések

Tűz

A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján:

 

1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint

 

1.2. A tűzoltóság értesítése

 

1.3. A tűzoltás megkezdése

 

1.4. Az egyes értékek mentése

 

1.5. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)

 

1.6. A fenntartó értesítése

Árvíz

1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)

 

1.2. Az illetékes szervek értesítése

 

1.3. Érték mentés

Földrengés

1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)

 

1.2. Az illetékes szervek értesítése

 

1.3. Érték mentés

Bombariadó

1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint

 

1.2. Az illetékes hatóságok értesítése

 

1.3. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)

 

1.4. A fenntartó értesítése

Egyéb veszélyes helyzet

1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)

 

1.2. Az illetékes szervek értesítése

 

1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése


11. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés p) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel.

 

A szülői szervezetet a jogszabályokban meghatározott véleményezési jogokon túl a szervezeti és működési szabályzat a következő véleményezési joggal ruházza fel.

 

A szülői szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat

 nem határoz meg.

 

 

12. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje,
formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás:

- rendjét,

- formáját,

- a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét,

- a kiadmányozás és képviselet szabályait,

- a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét.

 

 

1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

(A vezetőket, és a szervezeti egységeket az SZMSZ I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül.)

 

 

 

2. A vezetők közötti feladatmegosztás

(A vezetőket a SZMSZ I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül.)

 

 

 

3. A kiadmányozás szabályai

 

A kiadmányozás szabályai az SZMSZ I. rész 15.5. pontban került szabályozásra.

 

 

 

4. Az intézmény képviseletének szabályai

 

Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes részlegvezetők a következők szerint:

 

1. Az egyes részlegvezetők a helyettesi rend szerint járhat el az intézmény képviselőjeként.

 

2. Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni.

 

3. Az egyes részlegvezetők a fenntartó előtt az adott részlegük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt.

 

4. A további felhatalmazás az intézmény képviselőjeként történő eljárásra:

 

 

13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni:

- a szakmai munkaközösségek együttműködését,

- a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét,

- a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében.

 

A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai:

- a szakmai munkaközösségek – vezetőik közreműködésével – együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül:

- részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában,

- az iskolai tanulmányi versenyek programjának elfogadása,

- döntés a továbbképzési programokról,

- a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében;

- a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével.

 

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje:

- a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról;

- a szakmai munkaközösségek a kapcsolattartási rendjükről a saját szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek.

 

A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed:

- a közvetlen szakmai segítségnyújtásra,

- a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére,

- a szakmai tapasztalatcserére,

- a jól bevált pedagógiai módszerek átadására,

- a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására,

- a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására,

- a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára.

 

A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja.

 

14. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása

 

 

1. A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés o) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni.

 

Az iskola figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. §-át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait:

 

1. A pedagógiai program nyilvánossága

 

A pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők és a tanulók a pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy pedagógiai program:

a) papír alapú példányai közül:

- egy példánya a hirdetőtáblán kifüggesztésre kerüljön,

- egy példánya az intézmény könyvtárában közvetlenül elérhető legyen,

- egy példánya az osztályfőnök részére átadásra kerüljön, akik a gyermek számára az osztályfőnöki órán, a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítja a nevelési programba való betekintést,

b) elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján.

 

A pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai:

- hirdetőtáblán történő elhelyezés,

- könyvtárban történő elhelyezés,

- intézményi honlapon történő publikáció.

 

A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős.

 

2. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás

 

Az iskolaigazgató a mellékletben kijelölt pedagógust kötelezi arra, hogy a tanulók, illetve a szülők részére tájékoztatást adjon a pedagógiai programról.

 

A tájékoztatás kérhető szóban és írásban.

 

A tájékoztatást:

- lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi,

- legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a tanuló, vagy a szülő jogát, jogos érdekét sértené.)

 

A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A tájékoztatásra jelen szabályzaton kívül alkalmazni kell a közérdekű adatok szabályzatát.

 

2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a házirenddel kapcsolatos tájékoztatás rendjét.

 

1. A házirend nyilvánossága

 

A házirend nyilvános.

 

A házirend:

a) papír alapú példányai közül:

- egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek/tanulónak,

- egy példánya a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni,

- egy példánya az intézmény könyvtárában kerül elhelyezésre,

b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján.

 

A házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai:

- hirdetőtáblán történő elhelyezés,

- könyvtárban történő elhelyezés,

- intézményi honlapon történő publikáció.

 

A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős.

 

2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás

 

Az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a házirendet:

- a tanulókkal,

- szülői értekezleten a szülőkkel.

 

A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a házirend hatályos változata milyen módon érhető el (hol, hogyan került nyilvánosságra hozásra).

 

 

 

3. A jelen SZMSZ nyilvánossága

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a jelen SZMSZ-el összefüggő nyilvánosságra hozatali szabályokat

 

A jelen SZMSZ nyilvánossága

 

Az SZMSZ nyilvános.

 

Az SZMSZ:

a) papír alapú példányai közül:

- egy példánya a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni,

- egy példánya az intézmény könyvtárában kerül elhelyezésre,

b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján.

 

Az SZMSZ helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai:

- hirdetőtáblán történő elhelyezés,

- könyvtárban történő elhelyezés,

- intézményi honlapon történő publikáció.

 

A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős.

 

 

4. A szülők tájékoztatása

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szülők tájékoztatásának egyes kérdéseit.

 

Az iskola igazgatója köteles megszervezni azt az írásbeli tájékoztatást, mely információt szolgáltat a szülőknek a megelőző tanév végén:

a) azokról:

- a tankönyvekről,

- a tanulmányi segédletekről,

- a taneszközökről,

- a ruházati és más felszerelésekről

amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz,

b) az iskolától kölcsönözhető

- a könyvekről,

- a taneszközökről,

- a más felszerelésekről,

c) arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

 

 

A tájékoztatóval kapcsolatban kötelezni kell a tanulót arra, hogy a tájékoztatást a tájékoztató lapon meghatározott időpontig a szülő aláírásával vigye vissza az intézmény részére.

 

A szülő részére legalább 5 napot kell adni arra, hogy a tájékoztató tartalmát megismerje.

 

 

 

15. A tanuló fegyelmi eljárása

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés q) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az iskolában a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelemi eljárás, ezen belül az egyeztető eljárás részletes szabályait.

 

A fegyelmi eljárás lefolytatását egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg. Az egyeztető eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet kötelezése alapján a jelen SZMSZ határozza meg.

 

 

1. Az egyeztető eljárás célja

 

Az egyeztető eljárás célja:

- a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése,

- a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

 

A fegyelmi ügy lefolytatása előtt vizsgálni kell, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége nyitva áll-e, azaz az egyeztető eljárással egyetért-e:

a) a sérelmet elszenvedő fél:

- a nagykorú sérelmet elszenvedő fél,

- a kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő,

b) a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló:

- a kötelességszegéssel gyanúsított nagykorú tanuló, és

- a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő.

 

 

2. Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése

 

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.

 

Ebben az értesítésben kell már tájékoztatni az érintetteket az egyeztető eljárást vezető személyre vonatkozó javaslatról, valamint arról, hogy a felek más személyt is javasolhatnak e feladatra.

 

A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

 

Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

 

3. Nincs helye egyeztető eljárásnak

 

A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha:

- az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha

- a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

 

 

4. Feladat- és hatáskörök az egyezető eljárásban

 

A fegyelmi jogkör gyakorlója:

- felel az egyeztető eljárás lefolytatásáért,

- az eljárás lefolyatása érdekében javaslatot tesz az egyeztető eljárást vezető személyre.

 

Az intézmény igazgatója:

- biztosítja az egyeztető eljárás lebonyolításához szükséges technikai feltételeket, ezen belül különösen:

- rendelkezésre bocsátja az egyeztetési eljáráshoz szükséges helyiséget, termet,

- felkéri az egyeztető eljárást vezető személyt,

- az adminisztrációs feladatokat ellátó intézményi dolgozók közreműködésével segíti az egyeztető eljárás adminisztrációs feladatait.

 

 

5. Az egyeztető személye

 

Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad.

 

E személyre a fegyelmi jogkör gyakorlója javaslatot tesz az érintetteknek, illetve kéri javaslatukat. Az egyeztető személyre vonatkozó javaslatot, illetve javaslattételi jogot a fegyelmi eljárásról szóló értesítésben kell már közölni az érintettekkel.

 

A mindkét fél által elfogadott személyt az intézmény igazgatója, illetve az általa felhatalmazott személy kéri fel az egyeztető eljárás levezetésére. A felkérést az egyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelem beérkezését követő 5 napon belül meg kell tenni.

 

Az egyeztető eljárást vezető személy írásban nyilatkozik arról, hogy a feladatot vállalja.

 

 

6. Az egyeztető eljárás lefolytatása

 

Az egyeztető eljárás során az egyeztető eljárást vezető személy:

- megvizsgálja, áttekinti a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat,

- külön-külön meghallgathatja az érintett feleket,

- tárgyalást tarthat az érintett felek részvételével,

- szükség esetén szakértőt vehet igénybe.

 

Az egyeztető eljárást vezető személy írásban értesíti:

- a sérelmet szenvedő felet, valamint

- a kötelezettségszegő felet

arról, ha az eljárásban meghallgatást, illetve tárgyalást kíván tartani.

 

Az értesítésben meg kell adni az eljárási cselekmény pontos időpontját, helyét, tartalmát.

Az értesítést úgy kell megküldeni, hogy azt az érintettek a meghallgatás, tárgyalás előtt legalább 8 nappal előbb kézhez kapják.

 

Az egyeztető eljárás során történő meghallgatásról, illetve tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

Az egyeztető eljárás lefolytatására az egyeztető eljárást vezető személy kijelölésétől számított 15 nap áll rendelkezésre.

 

Az egyeztető eljárást vezető személy:

- az eljárás során megállapíthatja, hogy a felek megállapodtak, illetve

- legkésőbb az eljárási határidő lejártakor megállapíthatja, hogy a felek az egyeztető eljárásban nem állapodtak meg.

 

 

7. Megállapodás az eljárás során

 

Ha a felek külön-külön a meghallgatásukon, illetve együtt a tárgyaláson megállapodnak a sérelem orvoslásáról, a megállapodást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az érintettek és az egyeztető eljárást vezető személy aláírják.

 

A fegyelmi eljárás felfüggesztése

 

Megállapodás esetén bármelyik fél kezdeményezheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését.

 

A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

- az írásbeli megállapodást - mellékelve,

- a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a sérelem orvoslásához szükséges időre a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerüljön.

- a kezdeményező által a sérelem orvoslásához szükségesnek tartott időtartamot.

 

A fegyelmi eljárás vezetője a kezdeményezés alapján legfeljebb a sérelem orvoslásához szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra felfüggeszti az eljárást

 

Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntését írásban megküldi az érintetteknek. A döntésben tájékoztatja az érintetteket arról, hogy ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

 

 

 

 

A fegyelmi eljárás folytatása

 

A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt - a sérelmet elszenvedő fél kéri, folytatni kell.

 

Az eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor.

 

A fegyelmi eljárás megszüntetése

 

A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt nem kérték, és a felfüggesztés időtartama lejárt - meg kell szüntetni.

 

Az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor.

 

A megállapodás nyilvánossága

 

Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik,

- az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá

- az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

 

 

8. Oktatásügyi közvetítő

 

Az egyeztető eljárásban igénybe lehet venni az oktatásügyi közvetítőt.

 

 

9. Fegyelmi eljárás részletes szabályai

 

A tanuló fegyelmi eljárásnak további részletes szabályait külön belső intézményi szabályzat tartalmazza.

 

 

 

 

 

 

16. Az elektronikus úton előállított

papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés r) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét.

 

A hitelesítés követelménye

 

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat:

- ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan,

- ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell.

 

A hitelesítés módja

 

Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni:

- az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését,

- el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza:

                   - a hitelesítés időpontját,

                   - a hitelesítő aláírását,

                   - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát.

 

A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll.

 

Ez esetben a hitelesítés szövege:

 

Hitelesítési záradék

 

Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll.

 

Kelt: ................................................

 

                                                           PH

                                                                                                          ..........................................

                                                                                                                      hitelesítő

 

 

A hitelesítésre jogosultak

 

A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az iskolaigazgató határozza meg és függeszti ki a nevelőtestületi szoba hirdetőtáblájára.

Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok:

 pedagógus munkaidő nyilvántartás

 pedagógus igazolvány igénylő rendszer: ........................................................................

 .........................................................................................................................................

 

 


17. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt

dokumentumok kezelési rendje

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés s) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.

 

 

1. Az elektronikus dokumentum

 

Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat.

 

Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes.

 

Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek:

- az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint

- az egyéb elektronikus dokumentumokra.

 

Az elektronikus okirat kezelési rendje

 

Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat.

 

Az ilyen iratot:

- elektronikus aláírással kell ellátni, és

- elektronikusan kell tárolni.

 

Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje

 

Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely - nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett.

 

Az ilyen iratokat:

- amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni,

- elektronikusan kell tárolni.

 

 

2. Az elektronikus aláírás

 

Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró.

 

Az aláíró az,

- aki intézmény nevében az aláírás létrehozó eszközt birtokolja, és

- az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy jár el,

- aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére.

 

Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni.

 

Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani.

 

Az elektronikus aláírási joggal felruházott személyeket az informatikai szabályzat tartalmazza.

 

Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás).

 

 

3. Az elektronikus dokumentumok tárolása

 

Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tároló rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket.

 

Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja.  Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges:

- adathordozókat,

- az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt.

 

Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat.

 

Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat.

 

 

4. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése

 

4.1. Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés

 

Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető.

 

4.2. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése

 

Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet:

- törléssel,

- az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

5. Egyéb szabályok

 

Az elektronikus dokumentumok kezelésére vonatkozóan továbbá az adatkezelési, és az informatikai szabályzatot kell alkalmazni.

 

 

18. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott

feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés t) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, valamint a munkaköri leírás-mintákat.

 

 

1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök

 

Az általános vezetői feladatok- és hatáskörök, valamint a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó vezetési feladat- és hatáskörök közül az átadott feladatokat az igazgató helyettes, az iskolatitkárok, a tanszakvezetők, (alkalmanként egyes feladatokra megbízott pedagógusok) látják el.

 

 

2. Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái

 

Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái - terjedelmi okokból -

a jelen SZMSZ-hez mellékletként kerülnek csatolásra.

 

A munkaköri leírás minták - a nemzeti köznevelési törvény 62. § (1) bekezdés m) pontja alapján - tartalmazzák a dolgozók pedagógiai és adminisztratív feladatait is.

 


19. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (4) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározhatja az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.

 

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait:

            - a nemdohányzók védelmének helyi szabályai,

            - tűzvédelmi szabályzat,

            - munkavédelmi szabályzat,

melyek megtalálhatóak az intézmény hirdető tábláján.

 

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók által tilos az intézmény területére, épületébe, rendezvényére, az alábbi tárgyakat, eszközöket behozni, illetve maguknál tartani, melyek az iskola zavartalan működését veszélyeztetik.

 

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni.

 

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók nem zavarhatják magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, valamint rendezvényét.

 


20. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban
nem szabályozható – kérdések

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés u) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket.

 

 

1. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei

 

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit:

 

-mivel nincs kollektív szerződés, ezért a közoktatásról szóló törvény 118. § (12) be kezdése alapján a SZMSZ-ben kell szabályozni.

            A szabályozást az SZMSZ melléklete tartalmazza.

 

 

 

Melléklet

 

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés

 

A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítható bármely közalkalmazott számára.

 

A kereset kiegészítés járhat:

- egy alkalomra, illetve

- meghatározott időtartamra, melyet havonta kell kifizetni.

 

(Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a közalkalmazott a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.)

 

A kereset-kiegészítés feltételei

 

A kereset-kiegészítésben való részesítés feltételei az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

-          előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési/tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt,

 

A közoktatási intézmény vezetője A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 118. § (12) bekezdése alapján - a jelen SZMSZ-ben meghatározott feltételek mellett - kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többlet feladatok ellátását, így különösen:

- a pedagógiai fejlesztő tevékenységet,

- a nevelés célját szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható bármely közalkalmazott számára.

 

A kereset-kiegészítés járhat:

- egy alkalomra, illetve

- meghatározott időtartamra, melyet havonta kell kifizetni.

(A havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható.)

A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit.

 

 

 

2. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje

 

Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje jelen SZMSZ-ben - figyelembe véve a nemzeti köznevelésről szóló törvény 43. § (1) bekezdését -:

nem kerül szabályozásra, mivel van az intézmény iratkezelési szabályzat készítésére kötelezett, és az iratkezelési szabályzat tartalmazza az adatkezelési szabályokat.

 

3. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök

 

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 63. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni a pedagógusok részére biztosított informatikai eszközöket.

 

A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra:

- számítógép

                    több pedagógus által közös használattal,

                    igény szerint személyre szólóan kiadva

- számítógépes programok

                    az iskola könyvtárában elhelyezve

                    több pedagógus által közös használattal,

                    igény szerint személyre szólóan kiadva

- elektronikus adathordozók

                    több pedagógus által közös használattal,

                    igény szerint személyre szólóan kiadva

- interaktív tábla,

- projektor,

 

 
 
 
 
 
III. rész

 

Az iskolára vonatkozó további

szabályok

 

1. Az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkeretét

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit.

 

Egyéb foglalkozás körébe tartozik a tanórán kívüli:

- egyéni, vagy

- csoportos

- pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.

 

Az intézményben igénybe vehető egyéb foglalkozások:

- fakultációs foglalkozás,

- diákköri foglalkozás,

- további egyéb foglalkozás.

 

 

1. A fakultációs foglalkozások

 

A fakultációs foglalkozások:

- a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg,

- a foglalkozások a tanulók tanulmányi előmenetelét szolgálják,

- a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek,

- a foglalkozásokról naplót kell vezetni.

 

 

2. Diákköri foglalkozások

Ide tartoznak még: érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport

 

Diákkörök jellemzői:

- a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van

- a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek,

                   - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg,

- a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek,

                   - a foglalkozásokról naplót kell vezetni;

          - a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy:

                   - a tanulók javaslatára jönnek létre,

- vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézménvezető engedélyével.

 

 

 

3. További egyéb foglalkozások

 

Ide tartoznak:

- a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap;

- az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.

 

3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai
vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni:

- a diákönkormányzat, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét,

- a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket.

 

 

1. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje

 

A kapcsolattartás formái:

          - személyes megbeszélés,

          - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés,

          - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.

 

Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:

- átadják a diákönkormányzat képviselőjének a diákönkormányzat joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat;

- a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják;

- megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre;

- a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.

 

A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:

- gondoskodnak a jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról;

- aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint;

- gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól.

 

Az iskolai vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus.


2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

 

Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket.

 

Az intézmény a működés feltételeként biztosítja:

          - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget,

          - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat,

          - a működéshez anyagi támogatást,

          - a diákönkormányzatot segítő pedagógust, akit az intézményvezető bíz meg a feladattal.

 

A diákönkormányzat támogatása:

- a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja,

- a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.).

 

 

4. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. § (5) bekezdés g) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a diákönkormányzatot e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel.

 

A diákönkormányzatot – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg.

 

5. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyezetek

kezelésére irányuló eljárásrend

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés f) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet.

 

 

1. Kockázatfelmérés, és védő, óvó előírások

 

Az intézményben minden tanév megkezdése előtt sor kerül a munkavédelmi, tanulók egészségét veszélyeztető, egészségvédelmi helyszíni bejárásra, melynek során megtörténik az intézményi kockázatok felmérése, majd a kockázatok értékelése.

A védő, óvó előírásokkal kapcsolatos szabályokat jelen SZMSZ külön pontja nem tartalmazza.

 

  • A zeneiskola reggeli nyitásáért, esti zárásáért hétfőtől szombatig az elsőként érkező hivatalsegéd felel, aki rendelkezik az épület kulcsaival.
  • Az üresen hagyott tantermeket zárva kell tartani, a tanítás befejezése után a termek ablakainak és ajtóinak zárásáért, áramtalanításáért az ott tanító tanár a felelős.
  • Illetéktelen behatolás vagy bármilyen rendkívüli körülmény (árvíz, jégeső, csőtörés, deviáns magatartást tanúsító személy vagy személyek érkezése) észlelése esetén a hivatalsegéd az iskola igazgatóját vagy helyettesét egyidejűleg a rendőrséget vagy a tűzoltóságot értesíti.
  • A munkaidőn kívül az iskola biztonsági rendszere – ABOPOL Kft-nél jelez. A cég emberei az arra kijelölt személyeket (igazgató, igazgatóhelyettes, hivatalsegéd) telefonon azonnal értesítik, és a helyszínre sietnek. Intézkedésük az eseménytől függően történik (rendőrség, tűzoltóság, iskolai megbízottak helyszínre hívása, jelzés leállítása).
  • Az iskola nyitva tartása folyamán tűz esetén az épület elhagyása a kijelölt menekülési útvonalon, a tanári utasítás alapján történik. Kisebb tűz esetén a kifüggesztett poroltókat kell használni, nagyobb tűz bekövetkeztekor a tűzoltóságot kell értesíteni.
  • Bombariadó esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget, haladéktalanul ki kell üríteni az iskolát és a növendékeket tanári felügyelet mellett biztonságba kell helyezni. Az épület átvizsgálása után- a tűzszerészek engedélyével – a tanítást folytatni kell, és gondoskodni kell az elmaradt tanítási órák későbbi pótlásáról.
  • A szaktanároknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

 

  • A tanév megkezdésekor az első hangszeres órán. Ennek során ismerni kell:
    • Az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
    • A házirend balesetvédelmi előírásait,
    • Rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét.
    • A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
    • Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.
    • Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.
    • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
  • A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező veselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
  • A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a főtárgyi naplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.
  • Tűz- és munkavédelmi megelőző feladatok:
    • Elsősegélynyújtó doboz évenkénti felülvizsgálata
    • Porral oltók rendszeres ellenőrzése
    • Rendszeresen megtartott tűz- és munkavédelmi szemle, intézkedés és a hibaelhárítás ellenőrzése.
    • A dolgozók rendszeres tűz- és munkavédelmi oktatása.
    • A növendékek tűz- és balesetvédelmi oktatását az első tanítási napon szaktanáraink végzik.
      • A zeneiskola hirdetőtábláján – jól látható helyen – ki kell függeszteni:

104            MENTŐK

105            TŰZOLTÓSÁG

106            RENDŐRSÉG

Menekülési útvonal a Tűzriadó Terv alapján.

 

  • § A tanuló és gyermekbalesetek esetén végrehajtandó feladatok:
    • Elsősegélynyújtás
    • A zeneiskola igazgatóságának értesítése
    • Szükség esetén a tanuló orvoshoz kísérése
    • Gondviselő értesítése

 

 

 

.

6. A könyvtár működése

 

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés g) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a Szervezeti és Működési Szabályzatában az iskolai könyvtár SZMSZ-ét.

 

 

 

  • az iskola könyv-, kotta-, zeneműtár az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát, a korszerű szemléltetést szolgálja.
  • Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. A könyvtár állományának tartalmaznia kell a nevelési oktatási tervek által előírt eszközöket (ajánlott kotta- és zeneműveket, szakkönyveket, lexikonokat, szakfolyóiratokat, valamint rendelkeznie kell az alapvető kazetta és hanglemeztárral).
  • A könyvtár állományának gyarapításáról, nyilvántartásáról a kölcsönzés rendjének kialakításáról a könyvtáros gondoskodik.
  • A tanév végén a tanulóknak bizonyítványosztás előtt tartozásukat rendezniük kell. Az elveszett vagy vissza nem szolgáltatott könyvtári tulajdonú könyvet, kottát, hanglemezt a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni.

 

A könyvtár bélyegzőjének felirata, lenyomata:

 

            BIHARI JÁNOS ZENEISKOLA

            KÖNYVTÁRA

            Lelt.sz.:………………….

            Rakt.jelz.:………………..

 

 

A könyvtári bélyegző használatára jogosult:

            - a könyvtáros tanár

 

Jelenleg külön könyvtári helyiséggel nem rendelkezünk. Az igényelt könyv és kottaanyagot a tanáraik által kölcsönözhetik ki a növendékeink.

Kölcsönzés ideje: a mindenkor érvényben lévő nyitva tartás szerint.