Pedagógiai program

 

Az Abonyi Bihari János

Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai Programja

 

 

 

 

 

Készítette:

 

Bakosné Kocsi Judit

igazgató

 

2013. március 25.

 

        Felülvizsgálva és módosítva: 2017. szeptember 1.

 


TARTALOMJEGYZÉK

 

Bevezetés....................................................................................................................................................................... 3

 

1. NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................................................ 5

 

1.1. Az abonyi zeneiskola története.................................................................................................................................. 5

 

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................9

 

1.3. Az egyes művészeti tevékenység oktatásának cél – és feladatrendszere. ....................................................................10

 

1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. ....................................................................................11

 

1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. ..........................................................................................................12

 

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység................................................................... 14

 

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység. ..............................................................................................14

 

1.7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét ...... 15

 

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ..........................................22

 

1.9. A felvétel és az átvétel szabályai................................................................................................................................. 23

 

2. Helyi Tanterv. ...............................................................................................................................................................25

 

2.1. Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei ...............................................................................................25

 

2.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tárgyak 2026/2027-ig kifutó rendszerben. ................................................................28

 

2.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tárgyak 2011. szeptember 1-től felmenő rendszerben. ..............................................31

 

2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...........................38

 

2.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ..........................................................................................................38

 

2.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......................................................38

 

2.7. A tanuló szorgalma, teljesítménye értékelésének és minősítésének formái..................................................................... 39

 

2.8. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei .............................................................41

 

1. számú melléklet (külön dokumentum)

 

 
 

 

         „A zene éppúgy hozzátartozik a teremtett világhoz, mint az óceán, megfoghatatlan,

         mégis tapintható, láthatjuk és hallhatjuk. Tengerként árad szét bennünk, lelkünkhöz szól.”

 

 

 

                                                                                                   Yehudi Menuhin

 

 

 

 

 

 

 

 

Az intézmény jövőképe, ennek érdekében végzett

 

tevékenységek, erőfeszítések:

 


      Intézményünk életében jelentős esemény volt, hogy 2012-ben lebontásra került a régi zeneiskola épülete. Helyére felépült a Kultúra Háza, mely szerves egységet alkot az új zeneiskola épületével. 2013-ban megvalósulhatott az a régi álmunk, hogy szép új korszerű épületbe költözhettünk. Ezáltal ma már megfelelünk a kor igényeinek és így vonzóvá tesszük a XXI. században mindazokat a zenei neveléstől független tárgyi feltételeket is, amely a mai kor emberének elengedhetetlen feltétele.  

      Szeretnénk, és akarjuk folytatni azt az évtizedek óta megkezdett szakmai munkát, melyet 1952-ben elkezdtünk. Még magasabb színvonalon biztosítjuk Abonyban a zenei nevelést, melynek egyik meghatározó pillére a teljes szakos ellátottság biztosítása. A minőségi munka, a minőségi zeneoktatás kérdése a legfontosabb ügy számunkra, a színvonal állandó emelése, a zenekultúra terjesztése. Méltó legyen működésünk ahhoz a tényhez, hogy Abonyban alakult meg az ország első falusi zeneiskolája 1952-ben, és innen terjedt el egész Pest megyében az állami zeneoktatás. Büszkén vállaljuk múltunkat, eredményeinket, és bízunk benne, hogy a jövőben is hasonló szép sikereket érünk el.

 

 

 

 Bevezetés

 Az intézmény pedagógiai programját a következő legalapvetőbb törvények és rendeletek alapján készítettük el.

 

  • a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény (XII.19.)
  • a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
  • a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIL. törvény,
  • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított – 11/1994. (VI. 8.) MKM - rendelet
  • az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló - 32/1999. (VIII.18.) OM és a 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelettel módosított - 27/1998. (VI. 10.) MKM – rendelet
  • az Országos Szakértői és Országos Vizsgáztatási névjegyzékről és szakértői tevékenységről szóló 41/1999. (X. 13.) OM – rendelet
  • a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 11/1999. (III. 5.) OM – rendelettel módosított 5/1998. (II. 18.) MKM – rendelet
  • a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló 9/1999. (IV. 30.) MM – rendelet
  • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIL. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet
  • az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) valamint az annak végrehajtásáról szóló intézkedés 138/1992. (X. 8.), mindezek egybeszerkesztve a Munkatörvénykönyvével,
  • az 1/1998. (VII. 24.) a nevelési – oktatási intézmények eszközjegyzéke, valamint
  • a pedagógus továbbképzésről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletek.
  • az intézmény érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata

 

 

 

Az oktatás szabályozását, az intézmény működését közvetlenül érintő jogszabályok mellett fontos az önkormányzatokról, az éves költségvetésről, a pedagógus-továbbképzésről és az államháztartásról szóló jogszabályok ismerete is.

 

 

 

A 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet jelentősen módosította a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletet. A módosítás következtében a rendelet új melléklettel egészült ki, így az 1. számú melléklet tartalmazza a kifutó rendszerben folyó képzés követelményeit, a 2. számú melléklet pedig azokra a tanulókra vonatkozik (felmenő rendszerben), akik a 2011/2012-es tanévben kezdik meg tanulmányaikat.

 

 

 

 

 

Ezek alapján intézményünk felülvizsgálta és az új jogszabályoknak megfelelően módosította a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját. Programunk az iskola alaptevékenységét meghatározó dokumentum.

 

 

 

A pedagógiai program a nevelőtestület elfogadásával, a fenntartó jóváhagyásával 2013.09.01 -én lépett életbe, a pedagógiai program aktualizálására és módosítására 2017.09.01-én került sor.

 

A pedagógiai program meghatározza:

 

 

 

I. Az iskola nevelési programját, annak keretén belül:

 

 

 

Þ    az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

 

Þ    az egyes művészeti tevékenység oktatásának cél – és feladatrendszerét,

 

Þ    a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

 

Þ    a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat

 

Þ    a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet

 

Þ    a pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét

 

Þ    a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit

 

 

 

II. az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül:

 

 

 

Þ    az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit,

 

Þ    az iskola egyes évfolyamain tanított tárgyakat,

 

Þ    a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az előírt tananyagot

 

Þ    az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

 

Þ    az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

 

Þ    az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, a tanuló teljesítménye és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

 

Þ    a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit

 


1. NEVELÉSI PROGRAM

 

 

 

1.1. Az abonyi zeneiskola története

 

 

 

Az abonyi Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola 2012 tavaszán ünnepelte 60 éves évfordulóját. 1952-ben az ország első falusi zeneiskolájaként kezdte meg működését, a szintén abban az évben megalakult ceglédi zeneiskola kihelyezett tagozataként. Szabó Sándor tanító és igazgató helyettes vezetésével nyitotta meg kapuit a zenét tanulni vágyók előtt. Akkor még 70 fős tanulói létszámmal és három tanárral kezdődött el a településen a zenei oktatás. Abony volt az első község az országban, ahol intézményesített zeneoktatás létesült.

 

1957. február 1-jei hatállyal önálló állami zeneiskolává nyilvánítják. Innen kezdődik tulajdonképpen az abonyi Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola önálló élete. Mára növendéklétszámunk kb 350 főre módosult, és 6 tanszakon (akkordikus, billentyűs, fúvós, vonós, rézfúvós és zeneismeret) 19,5 álláshelyen foglalkoznak kollégáink a gyermekek művészi képzésével, nevelésével. Fontosnak tartjuk a gyermekek mielőbbi bevonását a zenei nevelésbe, melyet zeneóvodai foglalkozások keretében valósítunk meg.

 

 

 

2007. augusztus 31-ig öt településen működött még kihelyezett tagozatunk. Tanáraink és növendékeink Újszilvás, Törtel, Jászkarajenő, Kőröstetétlen és Csemő – kulturális életét színesítették és tették teljesebbé fellépéseikkel.

 

 

 

 

 

Az elmúlt több, mint hatvan év sok szép sikert hozott, s ezek bizonyítják, hogy nem volt hiábavaló létrehozása. Meghatározta egész Pest Megye zeneoktatásának fejlődését: - elindította kihelyezett tagozataival az állami zeneoktatást, a megye egész területén. Abonyi tagiskola volt hajdanán a váci, szentendrei, érdi, nagykátai, albertirsai, monori, pilisvörösvári, zsámbéki, tápiószentmártoni, pilisszentiváni, tápióbicskei, tápiógyörgyei zeneiskolák, és még több mint 15 kis iskola, amelynek nagy része ma már szintén önálló zeneiskola.

 

Az intézmény sikeres volt szakmailag, megyei és országos versenyeken az elsők között végeztek az abonyi zeneiskolások. Az iskola számos növendéke művészdiplomát szerzett, és ma is jó hírét viszik az iskolánknak itthon, és külföldön egyaránt.

 

 

 

Különösen fontosnak értékeljük, hogy volt növendékeink visszatértek iskolájukba tanítani régen, és még napjainkban is így van ez. Fontos a kötődés, a gyökerek ismerete, a hagyományok tisztelete.

 

Iskolánkban fúvós és vonós zenekar működött, melyek szintén nagy múltra tekintenek vissza. 1954-ben már létezett egy kis létszámú fúvószenekar. Az 50-es évek végétől megalakult a vonószenekar is. A zeneiskola tanulói létszáma az 1980-as évek elejétől fúvós irányba tolódott, ez magával hozta a fúvós zenekar megerősödését. A vonószenekar a helyi zenei általános iskola kórusával együtt szép sikert aratott különböző rendezvényeken és vendégszerepléseken.

 

 

 

 

 

 

 

Több nagy nemzetközi rendezvény bonyolódott az abonyi zeneiskolában:

 

 

 

1992    40. éves jubileumi ünnepségünkön hét ország képviselői vettek részt Nemzetközi Konferencia keretében.

 

1994    Városunk a fúvószenei világ figyelmének középpontjába került. Mi adtunk otthont a XI. IGEB Konferenciának. (Fúvószene Kutatók Világtársasága) Ezt a konferenciát első alkalommal rendezték meg Magyarországon. Ekkor ünnepeltük meg Abony várossá avatásának első évfordulóját is.

 

1995    IV. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál. Az abonyi zeneiskola egyik helyszíne volt az országos rendezvényeknek.

 

1997.   A falusi zeneoktatás 45 éves évfordulóján rendeztük meg a Zeneiskolai Zenekarok III. Országos Fesztiválját.

 

2000.   Millenniumi Regionális Találkozó. Volt tagiskolák találkozója és közös hangversenye

 

2002    Jubileumi évforduló. A zeneiskola fennállásának 50. évfordulóját ünnepeltük, színvonalas, igényes, szakmai rendezvénysorozat keretében.

 

2003    Kacsóh Pongrácz: János vitéz c. daljátékának bemutatója, abonyi amatőr szereplőkkel és zenekarral.

 

2004    Bihari János (1764-1827) születésének 240. évfordulója

 

2007. Szirmai: Mágnás Miska c. operettjének bemutatása

 

2007.   Jubileumi évforduló. A zeneiskola fennállásának 55. évfordulóját ünnepeltük.

 

2008.   Kálmán Imre: Obsitos c. operettjének bemutatója

 

2009.   Nóti Károly: Nyitott Ablak c. bohózatának bemutatója

 

2009.   Jakobi Viktor: Leányvásár c. nagyoperett bemutatója

 

2010.   Kálmán Imre: Csárdáskirálynő c. nagyoperett

 

2011.   Collodi : Pinokkió c. zenés mesedarab bemutatója

 

2012.   Dés László-Geszti Péter: A dzsungel könyve musical

 

2012.   Zerkovitz Béla: Csókos asszony

 

2012    Az iskola 60-ik születésnapjára rendezett jubileumi ünnepség

 

2013.   Charles Dickens-Lionell Bart: Twist Oliver c. musical

 

2014.   iskolánk első igazgatójának, Szabó Sándor születésének 96. és halálának 30. évfordulója

 

2014.   Aladin c. zenés mesedarab bemutatója

 

2014.  István a király rock opera előadása

 

2014.   Iskolánk névadójának, Bihari János születésének 250. évfordulója

 

2014.   I. Bihari János Hegedű és Vonós Kamarazenei Fesztivál

 

2015.  Jézus Krisztus Szupersztár rock musical bemutatása

 

2015.  II. Országos Bihari János Hegedű- és Vonós Kamarazenei Fesztivál

 

2016. I. Regionális Rézfúvós Kamarazenei Fesztivál

 

2016. III. Országos Bihari János Hegedű- és Vonós Kamarazenei Fesztivál

 

2017. II. Regionális Rézfúvós Kamarazenei Fesztivál

 

 

 

1.1.1. Eredményeink

 

 

 

Iskolánk az ország egyik legeredményesebb zeneiskolája. Mind szólóban, mind kamarazenében, mind zenekaraink révén rendszeresen sikeres résztvevői vagyunk az országos, sőt nemzetközi versenyeknek is.

 

 

 

Együtteseink a hazai sikerek mellett közel 20 országban jártak 13 nemzetközi versenyt nyertek meg, és külföldi díjakat szereztek:

 

Rostock (NDK)                                 1980. Nagydíj

 

Hammelburg (NSZK)                                    1986. I. díj

 

Neerpelt (Belgium)                            1987. I. díj

 

Valencia (Spanyolország)                  1988. I. díj

 

Kerkrade (Hollandia)                         1989. II. és III. díj

 

La Havre (Franciaország)                  1990. Nívódíj

 

Aalen (Németország)                         1991. Fesztivál

 

Dimone (Izrael)                                  1992. Hangversenykörút

 

Riva del Garda (Olaszország)            1995. I. díj

 

Chamble (Franciaország)                   1990. Fesztivál

 

Réty (Románia)                                 2000. Fesztivál

 

Ufhausen (Németország)                   2001. Fesztivál

 

 

 

Fúvószenekari Egyesületünk több mint tíz alkalommal rendezett Regionális Fúvószenekari Fesztivált Abonyban.

 

 

 

Sok növendékünk választotta a muzsikushivatást, köztük rangos művészek, eredményes pedagógusok vannak. Jelentős számban jöttek vissza tanítani iskolánkba is. De nem csak a versenyek résztvevőinek színvonalas munkájára lehet büszke tanári karunk, hanem arra is, hogy a kedvtelésből muzsikálók körében egyre jelentősebb azoknak a száma, akik zeneiskolai tanulmányaik befejezése után is hűségesek maradnak a zenéhez, hangszerükhöz, öntevékeny együttesekben játszanak, értő hangverseny látogatók.

 

 

 

Pedagógiai Programunkban olyan elveket, módszereket kívánunk meghatározni, amelyek hozzájárulnak az eredményes működés folytatásához, ízlés- és emberformáló tevékenységünk még hatékonyabbá tételéhez, a művészetek szeretete által boldogabbá váló generáció felneveléséhez. A zeneoktatás mellett a 2002/2003-as tanévben elkezdődött a társművészetek bevonása, a modern-tánc oktatásával, mely működésünk korlátozása miatt jelenleg szünetel iskolánkban. A 2014/2015 tanévtől  ismét bevezetésre került a magánének szak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.1.2. Hagyományaink

 

 

 

Sok rangos rendezvény gazdája volt iskolánk az elmúlt évtizedekben: a Falusi Zeneiskolák Országos Találkozója a kisebb zeneiskolák legnépszerűbb fóruma volt. Az Országos Fúvószenekari Találkozónak és az ahhoz kapcsolódott tudományos tanácskozásnak nemzetközi visszhangja volt.

 

 

 

Az „Abonyi Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány” jelentős társadalmi támogatottságot élvez, sok segítséget nyújt iskolánk növendékeinek.

 

  • Növendék hangversenyek Karácsony előtt, év végén, a Zenei Világnapon
  • „Abonyból indultak”: volt növendékek hangversenye
  • Megemlékezés a zenei és zeneiskolai évfordulókról
  • Tanári koncertek
  • Nemzeti ünnepeinken való szereplés, városi rendezvények alkalmával
  • Alapítványi Bál, Locsolóbál
  • A Fúvószenekari Egyesület újévi koncertje
  • Magyar Kultúra Napja, Költészet Napja
  • Együttműködés a Bihari Színkörrel és a Bihari Gyerekszínházzal

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.1.3. Iskolánk szerepe a város életében

 

 

 

            Joggal mondhatjuk, hogy a Zeneiskola működésének meghatározó szerepe volt Abony városi rangú művészeti-szellemi életének a megteremtésében. Mind a rendezvények színvonala és az egész országból összesereglett közreműködői, mind a községi, városi összefogás, amely a szűkös szálláshely-kapacitás ellenére lehetővé tette ilyen rendezvények lebonyolítását, jótékony hatással volt a szűkebb és tágabb közösség megszületésére, megerősödésére.

 

 

 

            Városi ünnepségeken, kiállítások megnyitásán is szívesen működünk közre, azt remélve, hogy növendékeink szereplése nem csak üde színt visz az ünneplésbe, hanem olyan emberekben is felkelti az érdeklődést a kulturális értékek iránt, akik hangversenyre egyébként nem mennének el.

 

 


1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

 

 

Az Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola a zeneművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai intézményében az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek.

 

 

 

A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az Alapfokú Művészeti Iskolák közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az Alapfokú Művészeti Iskolák Pedagógiai Programjukat, azon belül helyi tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg.

 

 

 

Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség– és személyiségfejlesztésen van.

 

A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatás–nevelés megvalósításához,az esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez.

 

A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zenei műveltség megalapozásához, a különböző kompetenciák fejlesztéséhez. 

 

A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja.

 

 

 

A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.

 

 

 

Intézményünk neve: Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola, melyben az oktatás zeneművészeti ágon folyik. Iskolánk alapvető pedagógiai, nevelési célja, hogy mindazok a gyermekek, fiatalok, akik iskolánkba kerülnek

 

 

 

  • Megszeressék a művészi zenét,
  • Megtanuljanak hangszeren játszani,
  • Megismerjék népünk hagyományait,
  • Megismerjék az alkotás örömét,
  • Képesek legyenek önmagukat zenében, mozgásban kifejezni,
  • Művészeti területen kifejlesztett kreativitásuk az élet egyéb területein is érvényesüljön,
  • Harmonikus, kiegyensúlyozott személyiséggé váljanak,
  • Fejlett érzelmi kultúrára tegyenek szert,
  • Sokoldalú társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására váljanak képessé,
  • A művészi képzés révén hatékony konfliktuskezelő képességet sajátítsanak el.

 

1.3. Az egyes művészeti tevékenység oktatásának cél – és feladatrendszere

 

 

 

  • A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése
  • A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása.
  • A zenei olvasás írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.
  • A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.
  • Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.
  • A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.
  • A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.
  • A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.
  • A kortárs zene befogadására nevelés.
  • A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.
  • Az értékes zene megszerettetése. A növendék zenei ízlésének formálása.
  • A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.
  • A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.
  • Tehetséggondozás.
  • A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.
  • A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.
  • A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.
  • Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.
  • Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusokban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.
  • Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.
    • Zenei ízlést, igényességet alapozza meg, zenei műveltséget adjon, a zene befogadására, értékelésére, művelésére neveljen
    • A magyar és egyetemes zenetörténettel ismertessen meg
    • Értékes zenei alkotómunkával pozitív élményt nyújtson, sikerélményt biztosítson
    • A szabadidő tartalmas eltöltésére, amatőr, társas muzsikálásra ösztönözzön
    • A tehetséges tanulókat karolja fel

 

 

 

 

 

Szakmai Alapdokumentumunk hitelesíti az intézmény létezését, tartalmazza az intézmény leglényegesebb adatait.

 

Intézményünk szakmai alapdokumentumát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ceglédi Tankerülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva dolgoztatta át 2013. február 5-én és 2015.01.31-én a székhelymódosítás miatt.

 

 

 

Programunkat iskolánk növendékeinek és szüleinek, mint iskolahasználóknak az igényeit figyelembe véve alakítjuk ki. Ennek megismerését szolgálta a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modell kialakítása, mely a növendékek és szülők véleményét tükrözte. Ennek ismeretében megállapíthatjuk, hogy eddigi munkánk alapvető változtatásra nem szorul. A finomítások, módosítások, a kínált szakok bővítése tovább erősíthetik jó kapcsolatainkat a növendékekkel, a szülőkkel, a város vezetésével és polgáraival.

 

 

 

1.4.  A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

 

 

Feladataink a személyiségfejlesztés során:

 

Pozitív megerősítés, a motivációs bázis támogatása élményekkel, helyes kritikával, értékeléssel. Helyes önértékelés kialakítása.

 

A sikerek és kudarcok közös feldolgozása, megbeszélése a szülők bevonásával.

 

A helyes gyakorlás – mint az eredményesség egyik záloga – megtanítása, fejlesztése, motiválása.

 

 

 

Az esztétikai érzék, ízlés fejlesztése, formálása.

 

Az önkifejezés, nyitottság és mások elfogadásának fejlesztése. A zenélés által elérhető öröm, élmény bemutatásának fejlesztése, a szereplési szorongás leküzdésének segítése.

 

Alapvető célunk a személyiségfejlesztés során, hogy a zenepedagógia sajátos eszközeit is felhasználjuk a kapcsolatteremtési képesség fejlesztésében.

 

 

 

Feladataink eredményes végzéséhez szükségünk van a szülők segítségére, a velük való jó kapcsolat kialakítására és fenntartására.

 

 

 

Ennek eszközei:

 

-          órai bejegyzés az ellenőrzőbe;

 

-          rendszeres zenés szülői értekezlet, a gyermekek teljesítményének, szereplési szituációknak közös megélése és feldolgozása, a fejlődési ütem, a személyes problémák megbeszélése, a megoldások közös keresése;

 

-          szülői óralátogatások biztosítása, felkészítés az otthoni gyakorlás segítésére;

 

-          a szülők érdeklődésének felkeltése az iskola közösségi programjai iránt, bevonásuk ezek szervezésébe, megvalósításába.

 

 

 

Célunk a személyiség komplex fejlesztése, a harmonikus, önmagát és társait helyesen megítélő ifjú emberré való nevelés.

 

 

 

 

 

 


1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

 

 

1.5.1. Közösségfejlesztés az elméleti órák keretében

 

A zenetanulás – közös éneklés, együttzenélés – kiemelkedően fontos szerepet játszik az egyén és a közösség kapcsolatának, egymásra hatásának fejlesztésében, a közösséghez való alkalmazkodás, a szocializáció tudatos alakításában. Az egyéni érdek alárendelése a közösséginek, valamint a közösség részéről az egyéni munka eredményének elismerése, ennek fejlesztése a zenei tevékenységbe ágyazottan jelenik meg.

 

 

 

1.5.2. A tanítási órán folyó nevelőmunka

 

A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése. A többszólamú éneklés a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez.

 

A tanulócsoportot kisebb egységekre bontva közös feladatokat adunk a tanulóknak, olykor versenyeztetve őket, az együtt végzett munka felelősségének kialakítása, örömének átérzése érdekében.

 

A tanulók rendszeresen értékelik egymás munkáját, hogy ezáltal fejlődjék értékítéletük objektivitása, a segítő szándék kifejeződése.

 

A tanulók saját teljesítményüket is értékelik az eredményesség szempontjából, mivel azt kívánjuk tudatosítani, hogy egymás munkájának értékelésekor és önmagukkal szemben is tárgyilagosan ítéljenek.

 

Szituációs játékokkal – népdalok, zeneelméleti ismeretek, stb., felhasználásával – erősítjük annak tudatát, hogy az egyéni siker a közösség együttműködésének függvénye, de a közösség sikere is függ a játékban részt vevő egyes tanulók teljesítményétől. Különösen fontos a népdalok adta lehetőség felhasználása.

 

 

 

1.5.3. A tanórán kívüli nevelőmunka:

 

A tanulócsoport közösségi életét összetartó, megerősítő hagyományok kialakítására törekszünk. Közösségi ünnepek – karácsony, újév köszöntése, népszokások őrzése, születésnapok köszöntése, stb., - műsorokkal, énekekkel. Az egymás iránti figyelem kialakításában fontos szerepet tulajdonítunk a közös ünnepnek.

 

Hagyományteremtő szándékkal szeretnénk bevezetni a szülőknek tartott bemutató órákat – tanórán kívül – hogy lássák gyermekük munkáját. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók közös énekes és hangszeres játékokkal, együtténekléssel erősítsék egymás iránti felelősségérzetüket.

 

 

 

A hangszeres szereplések után az elméleti órán is értékeljük a tanulók teljesítményének fejlődését. Serkenteni kívánjuk ezzel a másik munkája iránti érdeklődést, illetve az egyéni teljesítmény közösségi elismerését.

 

Rendszeressé szeretnénk tenni az azonos évfolyamok párhuzamos csoportjainak szolfézs versenyét. A szakmai eredményeken túl ezzel is hozzájárulunk a zeneiskolához tartozás közös élményének megéléséhez.

 

Törekszünk arra, hogy minél több tanuló vegyen részt az iskolai zenekarok munkájában.

 

Közös hangverseny és operalátogatásokat szervezünk. Más zeneiskolák munkájának személyes megismerésével szerzünk újabb tapasztalatokat.

 

Arra serkentjük tanulóinkat, hogy minél nagyobb létszámban vegyenek részt nyári zenei táborok munkájában, mely tudásuk gyarapításán túl az új közösségekbe való beilleszkedés hatékony eszköze is. Az itt szerzett élmények kihatnak az egész tanévre.

 

 

 

1.5.4. Közösségfejlesztés kamarazenei és zenekari foglalkozásokon

 

A zeneiskolában a főtárgyi órák többségére egyénileg járnak a tanulók. Fontos kialakítani zenélő közösségeket, ahol az együttes muzsikálás mellett egymást is jobban megismerik. A közös muzsikálás fejleszti az egymásra figyelést, a toleranciát, az alkalmazkodó készséget, hiszen különböző szinten lévő tanulók csak akkor tudnak közös produkciót létrehozni, ha az ügyesebb segíti a gyengébbet, ugyanakkor a jobban teljesítő növendék húzóerőként is hat a fejlődni vágyó tanulóra.

 

A kamarazenének és a zenekari játéknak kiemelt szerepe van a nevelésben, de jelentősége túlmutat a zeneiskolai foglalkozásokon, és mással alig pótolható közösségi nevelési lehetőséget rejt magában.

 

 

 

Kisebb csoportokban is érvényesül ez a hatás, de a különböző zenekarokban, nagyobb kamaracsoportokban még intenzívebben fejlődik a gyermekek közösségi tudata. Zeneiskolánkban jelenleg egy fúvószenekar, egy szimfonikus kamarazenekar, alkalmi kamaracsoportok és Színkör működik.

 

 

 

A közös, hetenként ismétlődő próbák alatt a tanulók megismerik egymást, barátságok szövődnek, jobban fejlődik bennük az a tudat, hogy ők ehhez a zeneiskolához, együtteshez tartoznak. A koncerteken, ahol zenekar, kamaraegyüttes tagjaként lépnek fel, átélik azt az élményt, hogy valamit közösen hoznak létre, amiben minden egyes szereplőnek része van, és csak együtt, közösen tudják megszólaltatni a zeneműveket.

 

 

 

A zenekari próbákon egy, a zene addig ismeretlen területére nyer betekintést az ifjú muzsikus. Megtapasztalja, hogy mindenki fontos (mellérendelt szerep), de ugyanakkor időnként bizonyos szólamok előtérbe kerülnek a másikkal szemben (alárendelt szerep). Meg tanulja a másikat is hallgatni, kísérni, a váratlan helyzeteket megoldani. A zenekar a zeneiskolai hangszeroktatás fontos pillére, ahol az évek alatt megszerzett technikai tudást kamatoztatja a növendék.

 

           

 

A befelé forduló, gátlásos gyermekeknek nagy lehetőség a közösségi, zenekari játék. Így anélkül lehet a produkció résztvevője, hogy a figyelem kizárólagosan rá koncentrálódna. Sok gyerek csak úgy, magának szeret zenélni, és szorong, ha egyedül kell kiállnia. Az ilyen növendék a koncerteken, egyéni szerepléseken rendszerint alul teljesít.

 

 

 

A kamarazenei csoport, zenekar tagja:

 

  • Egyéni teljesítményével hallhatóan és mérhetően járul hozzá az együttes produkciójához. Felelőssége a többiekért kézzelfogható.
  • Az együttesben jóval magasabb színvonalú művek eljátszására képes a számára szólóban elérhetőnél. A közösség ereje megkerülhetetlen tapasztalatává válik.
  • A darab tanulása, kidolgozása során szembesül a tanár utasításával. Ennek elfogadása – esetleg saját elképzeléseinek módosítása árán is – a hiteles megszólaltatáshoz elengedhetetlen művészi alázat megtanulásának szinte egyedüli alkalma.
  • A kamaracsoport többi tagja véleményének a meghallgatása nélkül nem remélheti, hogy az ő véleményét meghallgatják. Tehát ahhoz, hogy egyéni véleménye a közös produkcióba beépülhessen, legalább részben el kell fogadnia a többiek véleményét, vagyis ki kell fejlesztenie magában a kompromisszumra hajlandó tárgyalási készséget.
  • A jól sikerült együttes szereplés élménye olyan közösségformáló, közösségteremtő alkalom, melynek során egymásért felelős, egymás munkáját becsülő, azonos célért erőfeszítésre képes közösség születik.
  • Tanári irányításuk, vezetésük a demokratikus vezetés megismerését kell, hogy jelentse az együttes tagjai számára, azzal a tapasztalattal tetézve, hogy a teljesítmény a jól vezetett, öntudatos együttműködő személyes erőfeszítésének az eredménye.

 

Ezeket a célkitűzéseinket jól szolgálják színvonalasan működő együtteseink: a fúvószenekar, a szimfonikus kamarazenekar, és számos kamaraegyüttes.

 

 

 

Ugyanúgy fontosak a gyermekek életében a nyári táborok, ahol nemcsak a zenélésben, hanem a mindennapi életben is megismerik egymást tanítványaink. Fontos a közösen átélt események (kirándulás, strandolás, játék, közös étkezések, stb.) és a megszokottnál intenzívebb közös zenélések, hiszen akár naponta 3-5 órát is hangszeres játékkal töltenek a gyermekek. Ezek az élmények meghatározóak életükben, évközben is erőt meríthetnek belőlük.

 

 

 

A közös tanszaki hangversenyek is lényeges részei a gyermekek közösségi életének. Ezért fontos, hogy minden tanár a tanév során tartsa meg önálló, minden tanulóját érintő közös tanszaki hangversenyét. Szervezhetők közös koncert-, múzeumlátogatások, kirándulások, ahol a gyermekek iskolán kívül találkoznak egymással, szereznek újabb zenei és egyéb művészeti élményeket, tapasztalatokat, a társművészetek és a zene kapcsolatáról.

 

 

 

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

 

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

 

 

 

A zenei tehetség felismerése számos tényezőn alapul, kibontakoztatásához a helyes út megtalálása gyakran véletlenek sorozatán át vezet. Objektíven mérhető elemei: az átlagosnál jobb ritmusérzék, hallás, harmónia és formaérzék, mely rendszerint magasabb szintű asszociatív képességgel és logikai készséggel párosul. A tehetség önmagában azonban nem elegendő a magas szintű teljesítmény eléréséhez. Ehhez kitartás, szorgalom, akaraterő, türelem és gondos gyakorlás szükséges.

 

 

 

A tehetséggondozást iskolánkban a következő módon valósítjuk meg:

 

 

 

  • Nagyobb időtartamú, úgynevezett „B” tagozatos 2x45 perces főtárgyi óra.
  • Második hangszer tanulásának biztosítása, amennyiben a tanuló, a szülő igényli.
  • Gyorsítás, léptetés, amennyiben a növendék egyszerre több év anyagát sajátítja el.
  • Csoportos órákon belül egyéni foglalkoztatás szervezése.
  • A differenciálást szolgáló taneszközök biztosítása. Pl.: számítógépes programok, kották, CD-k, videó felvételek.
  • Amennyiben szükséges a kiemelkedő képességűeknek kis létszámú (akár 2-3 fős) csoportok szervezése.
  • A pedagógusok továbbképzése, hogy a tehetséggondozás speciális feladatait el tudják látni.
  • A tanulók szerepeltetése megyei, országos rendezvényeken, kurzusokon. Ezek anyagi támogatása.
  • B tagozatos meghallgatások, koncertek szervezése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felkészítés felsőbb zenei tanulmányokra

 

 

 

Külön fejlesztést és több önálló gyakorlást igényel, ha a tehetséges tanuló zenei pályára szeretne lépni. Ehhez az iskola a feltételeket így biztosítja:

 

-          szolfézs, zeneelméleti felkészítés a felvételit megelőző két évben;

 

-          a felvételi évében heti 2x60 perces egyéni főtárgyi óra;

 

-          felvételizők rendszeres meghallgatásai, szakértő, szaktanácsadó bevonása;

 

-          otthoni gyakorlás további segítése;

 

-          előzetes meghallgatásokra való felkészítés és elkísérés.

 

 

 

 

 

Tanulmányi versenyek:

 

 

 

A zenei szaktárgyi versenyek háromévenként, tantárgyanként hirdeti meg az Oktatási Hivatal. Ennek megfelelően a versenyekre felkészítés alkalmazkodik a három éves ciklusokhoz. A zenei pályára készülő tanuló részvétele mindenképpen kívánatos. A versenyek előkészítése során törekszünk arra, hogy a tehetséges és szorgalmas tanulók minél nagyobb számban, de önkéntes alapon mérhessék meg tudásukat. Ezért a versenyek válogatói előtt rendezünk:

 

-          növendékhangversenyeket, közös órát (szülők bevonásával),

 

-          tanszaki meghallgatásokat,

 

-          házi versenyt.

 

Majd ezt követően választjuk ki a tanulókat, akik a területi, megyei válogatókra eljuthatnak.

 

 

 

A tehetség gondozása, fejlődésének elősegítése nem csupán a kiemelkedő teljesítmény elérését célozhatja meg. A tehetséggondozásnak összhangban kell lennie az alapvető személyiségfejlesztési célkitűzésekkel is.

 

 

 

Speciális területre a tehetséggondozásnak a tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók egyéni fejlesztése. Több pozitív eredményünk mutatja, hogy a zenei részképességek sokszor eredményesen fejleszthetőek más képességekhez viszonyítva. Ennek filozófiai, vagy erkölcsi hátterét e program nem hivatott feltárni, de úgy kívánunk minden embertársunk felé fordulni, hogy a benne rejlő értékeket megtaláljuk, feltárjuk, és fejlődéséhez utat nyissunk. A tanulásban akadályozott tanulók zenei fejlesztésében együttműködünk a helyi általános iskolákkal. Az együttműködés során segítséget nyújtunk a tanulók felkészítéséhez szereplésekre. Együttműködésünk nem érinti iskolánk szakmai alapdokumentumát, és nem bővíti ki pedagógiai programját, hanem nyitottságot jelent a valamely tulajdonságukban sérült gyermekek számára abban, hogy zenei eszközökkel is keressék boldogulásuk útját.

 

 

 

1.7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét

 

 

 

1.7.1.  Helyiségek

 

 
Az egyes helyiségek jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

 

 

 

 

 

 

 

 

A

B

C

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

tanterem

székhelyen és telephelyen az iskola munkarendje, valamint az egyes művészeti ágaknál meghatározottak szerint

 

3.

intézményvezetői iroda

iskola székhelyén, és azon a telephelyen, amelyen intézményvezető-helyettes, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

 

4.

intézményvezető-helyettesi iroda

ha az iskolában az intézményvezető helyettes alkalmazása kötelező,

iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

 

5.

tagintézmény-intézményegységvezető-helyettesi iroda

ha az iskolában a tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása kötelező,

iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

 

6.

iskolatitkári iroda

ha az iskolában az iskolatitkár alkalmazása kötelező,

1iskolánként (székhelyen) 1

 

7.

nevelőtestületi szoba

iskolánként (székhelyen) 1

 

8.

Könyvtár (adattár)

iskolánként (székhelyen) 1

a művészeti könyvek, segédkönyvek, kották, hanglemezek és egyéb hangzó anyagok, diafilmek stb. elhelyezésére – saját épülettel rendelkező intézmény esetében.

9.

Kiszolgálóhelyiségek

 

 

10.

szertár,raktár (hangszertár, jelmeztár)

iskolánként 1

művészeti áganként biztonsági felszereléssel, a hangszerfajtáknak, jelmezeknek, díszleteknek, színpadi kellékeknek, képző- és iparművészeti tárgyaknak, anyagoknak biztonságos tárolására

11.

aula (előtér, várakozó)

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

porta, várakozóhelyiség és a ruhatár funkcióját is betöltheti

12.

porta

iskolánként (székhelyen) 1,

szükség esetén az előtérben is kialakítható – saját épülettel rendelkező intézmény esetében

13.

személyzeti WC helyiség

iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1

alkalmazotti létszám figyelembevételével

14.

tanulói WC helyiség

iskolánként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1

tanulói létszám figyelembevételével

15.

öltöző, zuhanyzó

iskolánként (székhelyen) nemenként 1

saját épülettel rendelkező intézmény esetében

16.

elsősegély helyiség

iskolánként 1

lehetőség szerint külön helyiségként

 

 

 

 

 

1.7.2. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

 

 

A

B

C

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

tanterem, műterem, tanszaki műhelyterem

(berendezése az egyes művészeti ágaknál, tanszakoknál ismertetettek szerint)

 

3.

intézményvezetői és intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi iroda

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

 

4.

iskolatitkári iroda

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

 

5.

számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

iskolánként 1felszerelés

ügyviteli feladatok ellátásához

6.

nevelőtestületi szoba

berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

 

7.

könyvtár

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint),

 

 

 

 

 

 

1.7.3. Nevelőmunkát segítő eszközök

 

 

 

 

A

B

C

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

Taneszközök

 

 

3.

tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához

évfolyamok, tanszakok, tantárgyak alapján a tanulói létszám figyelembevételével oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden tanuló és csoport alkalmazhassa

Az alapfokú művészetoktatás tantervi követelményei és a pedagógiai programban meghatározottak szerint az iskola által tanított tantárgyak esetében

 

 

 

 

 

1.7.4. ZENEMŰVÉSZET (ZENEISKOLÁK)

 

 

 

 

A

B

C

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

Helyiségek

 

 

3.

egyéni és kiscsoportos órák tanterme

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott egyéni és kiscsoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

a fúvós és az ütőhangszerek, a jazz-zene és az elektro-akusztikus oktatására használt helyiségek hangszigetelése, valamint az alapvető akusztikai szempontok figyelembevétele szükséges; 100 tanulónként min. 4 terem

4.

csoportos órák, együttesek tanterme, próbaterme

a csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

a zenekar, kamarazene, énekkar helyiségei közös hasznosításúak is lehetnek; 100 tanulónként min. 2 terem

5.

hangversenyterem csatlakozó helyiségekkel

iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

figyelembe vehető más célra létesített (többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított), nagyméretű terem is, amennyiben a hangversenyterem funkciójának megfelel

6.

Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

 

 

7.

Egyéni órák, kiscsoportos órák, tanterme

 

 

8.

tanári asztal

1

 

9.

tanári szék

1

 

10.

tanulói asztalok, székek

tanulók létszámának figyelembevételével

életkornak megfelelő méretben, mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál szükség szerint egyéni megvilágítási lehetőséggel; a mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval

11.

szekrény

tantermenként 1

 

12.

zongora vagy pianínó

tantermenként 1

legalább egy tanteremben 2 zongora vagy pianínó

13.

zongoraszék

tantermenként 1

zongoratermekben 2

14.

lábzsámoly

tantermenként 2

a gitár és a zongora (billentyűs) teremben

15.

kottatartó állvány

tantermenként 2

 

16.

metronóm

tantermenként 1

 

17.

CD lejátszó

100 tanulónként 1

Hordozható

18.

álló tükör

tantermenként 1

a fúvós, vonós, ütős és magánének tanszakok termeiben

19.

tanított hangszer, tanulói használatra

az adott hangszert tanulók 30%-ának megfelelő számban iskolánként

kivéve a zongora, hárfa, orgona, valamint a mérete és súlya alapján kézi szállításra nem alkalmas hangszerek (vonós hangszerek esetében elsősorban a kisebb méretű tanulóhangszerek; furulyánál 25 tanulóként 1 garnitúra)

20.

tanított hangszer

hangszerfajtánként 1

tanári használatra

21.

hangszertartozékok

tanárok létszáma szerint 1 garnitúra évente

húr, vonószőr, nád, stb.

22.

Hangfelvevő eszköz

100 tanulónként 1

 

23.

párologtató

tantermenként 1

szükség szerint

24.

Csoportos órák, együttesek tanterme

 

 

25.

tanári asztal

1

 

26.

tanári szék

1

 

27.

tanulói asztalok, székek

tanulók létszámának figyelembevételével

életkornak megfelelő méretben, mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál szükség szerint egyéni megvilágítási lehetőséggel; a mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval

28.

ötvonalas tábla, ötvonalas nyitható tábla, mágneses tábla

választás szerint tantermenként 1

elméleti, csoportos órák helyiségébe

29.

DVD lejátszó, televízió

iskolánként (székhelyen és
telephelyen) 1

 

30.

számítógép, perifériákkal

elméleti órák helyiségeibe 1.

DVD író-olvasó, hangfalakkal, kottagrafikus, készségfejlesztő szoftverekkel – lehetőleg internet elérhetőséggel és nyomtatási lehetőséggel

31.

nyomtató

200 tanulónként 1

 

32.

szekrény

tantermenként 1

 

33.

zongora vagy pianínó

tantermenként 1

 

34.

zongoraszék

tantermenként 1

 

35.

lábzsámoly

tantermenként 1

 

36.

zenekari pultok

iskolánként (székhelyen és telephelyen) az együttesek létszámának figyelembevételével

együttesek helyiségébe

37.

metronóm

tantermenként 1

 

38.

párologtató

tantermenként 1

szükség szerint

39.

hangversenyterem (csatlakozó helyiségekkel)

 

 

40.

szék

a terem befogadóképessége szerint

 

41.

zongora

1

 

42.

zongoraszék

1

 

43.

zenekari pultok

az együttesek létszámának figyelembevételével

 

44.

énekkari dobogó

iskolánként (székhelyen)

amennyiben az iskolában kórus tantárgy oktatása folyik

45.

alapvető színpadi világítástechnikai és akusztikai berendezések

1

mikrofonok, erősítő, keverő, hangfalak, stb; reflektorok (lehetőleg szabályozható)

46.

hangoló gép

iskolánként (székhelyen és
telephelyen) 1

 

 

 

 

Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza.

 

 

 

A Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola épületét 2012-ben lebontották. A 2012/2013-as tanévben, a városban több külső telephelyen is folyt a zenetanítás. Az új zeneiskola épülete 2013. augusztus 23-án került átadásra, így a 2013/2014-es tanévet nagy örömünkre, már az új épületben tudtuk kezdeni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hangszerállományunk:

 

 

 

Trombita                                                                    36 db

 

Kürt                                                                           16 db

 

Fuvola, fife                                                                27 db

 

Gitár                                                                          11 db

 

Hegedű                                                                      91 db

 

Cselló                                                                        38 db

 

Klarinét                                                                     29 db

 

Mélyréz (tuba, harsona, tenorkürt)                            22 db

 

Zongora (digitális zongora, pianínó, zongoraszékek)           15 db

 

Ütőhangszerek: vibrafon, marimba, xilofon, dobfelszerelések, dobverők, stb.

 

 

 

Ügyviteli eszközök:

 

 

 

3 db számítógép, 1 db laptop, fénymásoló, 3 db nyomtató

 

 

 

Audiovizuális eszközök:

 

 

 

1 db     televízió

 

1 db     DVD lejátszó

 

15db    cd-s rádiós-magnó

 

2 db     mikrofon

 

2 pár    mikro port

 

Hangfalak, erősítők,

 

2 db     hangoló gép

 

 

 

A Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány és az Abonyi Fúvószenekari Egyesület tulajdonát képezi sok olyan tárgyi eszköz és hangszer, mely az iskola sikeres működését segíti elő.

 

           

 

 


1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

 

 

 

Programunk alapvető céljainak megvalósításához (az önismeret, a kapcsolatteremtési képesség, a kommunikációs készség, a figyelem és a memória fejlesztése, stb.) elengedhetetlenül szükséges a szülőkkel való egyéni kapcsolattartás, együttműködés. Szükség van a szülői segítségnyújtásra ahhoz is, hogy a problémákat kellő időben felismerjük, és együttesen találjuk meg az optimális megoldást. Ezért elengedhetetlen az iskola és a család jó kapcsolatának kialakítása, fenntartása. Eredményes zenei nevelés csak a pedagógus- tanuló-szülő hármas együttműködésének harmóniájában valósulhat meg. Ez ad módot arra, hogy azok a tanulók, akik átlagos, vagy szerényebb zenei képességekkel rendelkeznek, a tantervi követelmények elvárható szintű teljesítése mellett örömmel és felelősséggel vegyenek részt a zenei nevelésben.

 

 

 

Pedagógus és szülő együttműködése

 

 

 

A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülők jogait és kötelességeit, de a keretek önmagukban nem elégségesek az eredményes neveléshez. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel olyan harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki, melynek során a szülők ránk bízott gyermekeik zenei nevelésébe bekapcsolódhatnak, felkészültségüktől függetlenül.

 

 

 

Ennek eszközei lehetnek:

 

-          órai bejegyzés az ellenőrzőbe, melyet a szülőknek láttamoznia kell.

 

-          Hasznos a rendszeres zenés szülői értekezlet. (A gyermek szereplési lehetőségével egybeköthető a szülői értekezlet.) Ennek során lehetőség nyílik a személyes problémák, felmerülő kérdések megbeszélésére, nyomon követhető a gyermek előmenetele, fejlődése, viszonya a zenetanuláshoz, az otthoni gyakorláshoz.

 

-          Tájékoztatás az iskola fontos zenei, zenepedagógiai eseményeiről, koncertekről, a szülőt, a családot érintő változásokról, a hagyományápolás lehetőségeiről.

 

-          Hasznos, ha a szülőt megkérjük egy-egy óralátogatásra, előzetes időpont egyeztetése után. Ennek során a szülő személyesen tapasztalhatja meg a főtárgy és a kötelező, illetve választott tárgyak tanóráinak, foglalkozásának menetét. Amennyiben képes gyermekével rendszeresen foglalkozni, az lehetőséget kínál arra, hogy megbeszéljük, hogyan segítse gyermekét az otthoni eredményes gyakorlásban.

 

-          Fontos a családlátogatás, ahol a szülővel és gyermekével otthoni környezetükben tudunk beszélgetni. Így meggyőződhetünk a család szociális helyzetéről, hogy a gyermeknek milyen lehetőségei vannak (gyakorlás helyszíne, hangszer, pl. zongora helye a lakásban).

 

 

 

Pedagógus és tanuló együttműködése

 

 

 

Oly módon szükséges alakítani a tanítás menetét (egyénre szabott tantervi követelmények a tanév során, a tantervi kereteken belül), hogy a tanulók különböző képességeinek az megfeleljen. Ezáltal megelőzhető a kudarcélmény kialakulása.

 

A tanítási órák során a tanuló személyiségének megfelelően kell kialakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a beszámoltatás, a szereplések módját, időpontját. Ugyanakkor a pedagógus akkor végzi felelősséggel pedagógiai munkáját, ha felhívja a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy a tanuló képességei mennyire illeszkednek harmonikusan a tantervi és iskolai elvárásokhoz. Így például része a zenei nevelésnek a szereplés, melyre a felkészítést különösen körültekintően, annak minden mozzanatára figyelemmel kell kialakítania a pedagógusnak, növendéke személyiségének ismeretében.

 

A zenetanulás során olyan speciális képességekre, készségekre is építenünk kell, amelyek az egyes zenei szakok műveléséhez nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor gyakran jelenthet segítséget, ha a tanult hangszeren nehezen fejlődő, de zenetanulásra alkalmas tanulót másik hangszerre irányítjuk.

 

A pedagógus felelőssége arra is kiterjed, hogy a zenetanulásban egyénenként és esetenként mutatkozó megfelelő alkalmasság elégtelen voltát a tanuló és a szülő számára úgy jelezze, hogy a növendék azt megértse, minél kisebb kudarcélményt jelentsen számára.

 

 

 

Szülő és tanuló otthoni együttműködése

 

 

 

A szülők jelentős része – bár sokan tanultak zenét – nem képzett muzsikus. A pedagógusnak fel kell készítenie a szülőt arra, hogy a zenetanulás során nélkülözhetetlen mindennapos otthoni gyakorlást hogyan tudja figyelemmel kísérni, ellenőrizni. Fontos eszköz ehhez a zeneiskolai ellenőrző, melynek gondos vezetésével mind a tanórai munka, mind az otthoni felkészülés jól nyomon követhető.

 

 

 

1.9. A felvétel és az átvétel szabályai

 

 

 

A szülő gyermeke tanköteles korától kérheti a gyermek felvételét az alapfokú művészeti iskolába.

 

Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskolaváltás, valamint az új tanuló átvételének szabályait, szükség szerint különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával, vagy évfolyamismétléssel.

 

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.

 

Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.

 

A jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.

 

Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.

 

 

 

A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Olyan esetben, amikor a tanuló tanév közben kíván az iskolába belépni, a tanulót az alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján, ennek hiányában a felvételi vizsgán elért eredményének figyelembevételével soroljuk be a meghatározott évfolyamba.

 

 

 

A tanulói jogviszony megszűnik:

 

  • ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon,
  •  továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján,
  •  ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát,
  •  valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján,
  •  ha a tanuló nem tesz záróvizsgát,
  •  az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján.

 

 

 

  • ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján ( ez hátrányos helyzetű tanuló esetében nem alkalmazható).
  • Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki egy tanéven belül igazolatlanul tíz tanóránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 

 

 

 

A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanulót, valamint a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Helyi Tanterv

 

 

 

2.1. Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei

 

 

 

A követelmény és a tantervi program

 

 

 

A követelmény és a tantervi program a pedagógiai programokon belül a helyi tantervek és a tantárgyi programok kidolgozásának alapdokumentuma.

 

A követelmény és a tantervi program művészeti áganként határozza meg a nevelő–oktató munka kötelező közös céljait, tartalmazza a nevelő–oktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban teljesítendő fejlesztési feladatokat.

 

 

 

Fejlesztési feladat

 

 

 

A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos, a művészeti oktatás folyamata során. A pedagógiai folyamat különböző aspektusaira helyezik a hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a tananyag felépítését és az egyes évfolyamok követelményeit.

 

 

 

Helyi tanterv

 

 

 

Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, vagy összeállít.

 

A közoktatásról szóló törvény 8/B. §–ának (5) bekezdésében foglaltak alapján az Bihari János Alapfokú Művészeti Iskolában folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által – művészeti áganként – kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül.

 

A közoktatásról szóló törvény 45.§–ának (3) bekezdése alapján az Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába. A helyi tanterv összeállításánál lehetőség van a helyi sajátosságok figyelembe vételével történő tantervfejlesztésre.

 

 

 

Követelmények

 

 

 

A tanulói teljesítmény és továbbhaladás értékelésének alapjául szolgáló kritériumrendszer.

 

A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg az évfolyamok végén elvárható követelményszinteket.

 

 

 

Kompetenciák

 

 

 

A művészetoktatás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei, amelyre a fejlesztési célok irányulnak.

 

 

 

Tananyag

 

 

 

Az oktatás és a tanulás kiválasztott, különböző módon (spirális, lineáris, koncentrikus, egyéb) elrendezett ismeretanyaga. A tananyag komplex rendszert alkot, amely több szempontból is csoportosítható, és amelyben domináns szerepet kap az ismeretanyag gyakorlati alkalmazása. 

 

A kompetencia alapú tananyag egy adott oktatási program része, amely moduláris felépítésű is lehet, tanuló– és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. Homogén és heterogén csoportokban a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit fejleszti.

 

 

 

Tanszak

 

 

 

Az oktatásszervezéshez kapcsolódó fogalom. A tantárgyaknak a művészeti ág sajátosságai alapján rendezett csoportja.

 

 

 

Tantárgy

 

 

 

A művészeti ágon belül választott tantervi program.

 

 

 

Főtárgy

 

 

 

Az elsődlegesen kiválasztott tantárgy.

 

 

 

Kötelező tantárgy – kötelezően választható tantárgy

 

 

 

A főtárgy ismeretanyagának feldolgozásához szükséges tantárgy.

 

 

 

Választható tantárgy

 

 

 

A főtárgy ismeretanyagát kiegészítő tantárgy.

 

 

 

Óraterv

 

 

 

A jogszabályokba foglalt tanulási idő pedagógiai céloknak megfelelő felosztása tantárgyak és évfolyamok szerint. Az óratervben hagyományosan heti óraszám szerepel. A helyi tanterv az éves órakeretet megtartva didaktikailag indokolt esetben más óraszám felbontást is alkalmazhat.

 

 

 

Tantervi program

 

 

 

Az oktatás tartalmának, kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója. Funkciója az oktatási folyamat tervszerűségének megalapozása, az oktatás alapvető tartalmi egységeinek meghatározása.

 

 

 

Tantervi tananyagtartalom

 

 

 

A tantervi tananyagtartalomnak általában két szintje van. Az első szinten találhatjuk azt a tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb témáit, témaköreit, fogalmait, személyeit, műveit. A második szinten találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt, a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak.

 

 

 

Taneszköz

 

 

 

Oktatási eszköz, segédeszköz, tanítási és szemléltető eszköz. Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy. A taneszközök lehetnek hangszerek, háromdimenziós (tanári demonstrációs eszközök, tanulói munkaeszközök), nyomtatott (tanári és tanulói segédletek), oktatástechnikai taneszközök (anyagok és egyéb eszközök).

 

 

 

Vizsgakövetelmények

 

 

 

Az egyes tanulói teljesítmények és a jogszabályban rögzített normák összehasonlítására alkalmas kritériumrendszer az oktatási rendszer szakaszainak határain. Az Alapfokú Művészeti Iskolákat érintően a jogszabályban rögzített a művészeti alapvizsga és záróvizsga követelménye. E vizsgakövetelmények az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épülnek.

 

 

 

A programfejlesztés szintjei

 

 

 

A modulok szintje: a program elemi egysége a modul, azaz a tanítási (tanulási) egység, a pedagógiailag feldolgozott téma.

 

Itt alapvetően két feladat van: a témák azonosítása (azaz a tananyag kiválasztása) és a témák tanításának megtervezése. Egy modul több variációban készül el aszerint, hogy fiatalabb vagy idősebb tanulóknak szánjuk.

 

 

 

Az adatbázis szintje: a modulokhoz eszközi elemeket kell kidolgozni: feladatokat, szemléltető és informatív anyagokat. Ezek azonban professzionális fejlesztés esetén nem kötődhetnek kizárólagosan egyetlen modulhoz, külön adatbázisba szerveződnek, amely háttérként szolgál a legkülönbözőbb modulok számára.

 

 

 

A rendszerek szintje: a modulok sorrendje és egymásra épülése természetesen az esetek többségében nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni (lehetőleg többes számban) a kidolgozott modulokhoz. Bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek ezekhez a bejárási utakhoz. Ilyenek a tankönyvek, az értékelési eszközök, a továbbképzési programok, továbbá a tantervi programok.

 

 

 

 

 

 

 

2.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tárgyak 2026/2027-ig kifutó rendszerben

 

 

 

2.2.1. Az iskola hangszeres és elméleti fő tanszakai:

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok száma

Előképző

Alapfok

Továbbképző

Furulya

2

6

4

Fuvola

2

6

4

Klarinét

2

4

4

Szaxofon

2

2

4

Kürt

2

4

4

Trombita

2

6

4

Harsona

2

4

4

Bariton

2

4

4

Tuba

2

4

4

Zongora

2

6

4

Hegedű

2

6

4

Cselló

2

6

4

Bőgő

1

3

4

Ütő

2

6

4

Magánének

1

2

4

Gitár

2

6

4

Elmélet és egyéb főtanszakok

Szolfézs főtanszak

2

6

4

Zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszak

 

0

 

4

 

4

Kamarazene, Zenekar, Kórus

0

4

-

 

 

 

 

 

Elméleti tanszakok, tantárgyak:

 

            szolfézs,

 

zeneelmélet,

 

zenetörténet-zeneirodalom

 

 

 

Egyéb tantárgyak:

 

zenekar, kórus

 

 

 

Egyéb tanszak:

 

Kamarazene

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.2.2. Óraterv

 

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző[1]

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező vagy kötelezően választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Összesen

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

 

 

 

B tagozatra a 2. évfolyamtól javasolt irányítani a növendékeket.

 

Főtárgy: hangszeres tanszakokon – egyéni, elméleti és kamarazenei tanszakokon csoportos.

 

 

 

Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (az adott tanszak óratervében megjelöltek szerint.

 

 

 

Kötelezően választható tárgy:

 

  • elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom
  • gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus.

 

 

 

Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene.

 

 

 

Kötelező kiegészítő foglalkozás:  korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora) főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező foglalkozás.

 

 

 

2.2.3. A tanítási órák száma és a képzési idő

 

 

 

Hosszú tanszak (furulya, fuvola, trombita, hegedű) 2+10 évfolyam. Minimum óraszámok, hetente értendők.

 

 

 

Tantárgy

Tagozat

Egyéni óra

Csoportos óra

Főtárgy

A tag.

2x30 perc

2x45 perc

B tag.

2x45 perc

---

Kötelező tárgy

A tag.

4.évfolyam végéig

2x45 perc

B tag.

10. évfolyam végéig

2x45 perc

Kötelezően választható tárgy

A tag.

5-6 évfolyamon

Elmélet 1x45 perc

Választható tárgy

 

Előképző 1 évfolyamától

1 vagy két foglalkozás

B tag.

Gyakorlati egyéni

1x30 perc

Elmélet 1x45

Gyakorlat 1x45

Hangszeres előkészítő

 

2x30 perc

---

Kamarazene

Csoport létszám

2-8 fő

Maximum 15 fő

1x45 perc

Zenekar, kórus

 

 

2x45 perc

Kötelező zongora

 

1x30 perc

 

 

 

 

Rövid tanszak (klarinét, kürt, harsona, tuba) 2+8 évfolyam. Minimum óraszámok, hetente értendők.

 

 

 

Tantárgy

Tagozat

Egyéni óra

Csoportos óra

Főtárgy

A tag.

2x30 perc

2x45 perc

B tag.

2x45 perc

---

Kötelező tárgy

A tag.

4.évfolyam végéig

2x45 perc

B tag.

8. évfolyam végéig

2x45 perc

Kötelezően választható tárgy

A tag.

5. évfolyamon

Elmélet 1x45 perc

Választható tárgy

 

Előképző 1 évfolyamától

1 vagy két foglalkozás

B tag.

Gyakorlati egyéni

1x30 perc

Elmélet 1x45

Gyakorlat 1x45

Hangszeres előkészítő

 

2x30 perc

2x45 perc

Kamarazene

Csoport létszám

2-8 fő

Maximum 15 fő

1x45 perc

Zenekar, kórus

 

 

2x45 perc

Kötelező zongora

 

1x30 perc

 

 

 

 

Hosszú tanszak (furulya, fuvola, trombita, hegedű) korrepetíciós óraszáma:

 

 

 

Korrepetíció (zongorakíséret) ideje 

A tagozat

1 évfolyamig

5 perc

2-3. évfolyam

10 perc

4. évfolyamtól

15 perc

B tagozat

1-2 évfolyamon

10 perc

3-4. évfolyamon

15 perc

5.évfolyamtól

20 perc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rövid tanszak (klarinét, kürt, harsona, tuba) korrepetíciós óraszáma:

 

 

 

Korrepetíció (zongorakíséret) ideje 

A tagozat

1 évfolyamig

5 perc

2. évfolyam

10 perc

3. évfolyamtól

15 perc

B tagozat

1 évfolyamon

10 perc

2. évfolyamon

15 perc

3.évfolyamtól

20 perc

 

 

 

2.2.4.  Az iskola évfolyamain tanított tantárgyak követelményei, az előírt tananyag

 

Iskolánkban Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (megjelent a ROMI-SULI Könyvkiadó kiadásában 1998) alapján folyik az oktatás.

 

 

 

 

 

2.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tárgyak 2011. szeptember 1-től felmenő rendszerben

 

 

 

Ez a tanterv azokra a tanulókra vonatkozik, akik a 2011/2012-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat

 

 

 

ZENEMŰVÉSZETI ÁG – klasszikus zene

 

 

 

Tanszakok és tantárgyak

 

Fafúvós tanszak tantárgyai:furulya, fuvola, klarinét, szaxofon,

 

Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba

 

Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő

 

Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora

 

Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka,

 

Vokális tanszak tantárgya: magánének

 

Zeneismeret tanszak tantárgyai:szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet,

 

Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene,

 

 

 

2.3.1. Főtárgyak

 

Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora

 

Vonós tanszak tantárgyai : hegedű, brácsa, gordonka

 

Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő

 

Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon

 

Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita , harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba, kürt

 

Vokális tanszak tantárgya: magánének

 

Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom (5. évfolyamtól), zeneelmélet (5. évfolyamtól)

 

Kamarazene tanszak tantárgya: kamarazene (továbbképző évfolyamoktól)

 

 

 

2.3.2. Kötelező és választható tanórai foglalkozások

 

  Kötelező tantárgyak

 

                    szolfézs kötelező (4. évfolyamig), vagy

 

                    szolfézs („B” tagozaton végig)

 

                    zongora („B” tagozaton 3. évfolyamtól)

 

                    tanult hangszer ( kamarazene főtárgynál)

 

                    zongora, illetve egyéb hangszer szolfézs zenetörténet-zeneirodalom

 

                    zeneelmélet főtárgynál

 

 

 

   Kötelezően választható tantárgyak 5. évfolyamtól

 

                    szolfézs, vagy

 

                    zeneismeret, vagy

 

                    zenetörténet-zeneirodalom, vagy

 

                    zeneelmélet, vagy

 

                    kamarazene, vagy

 

                    zenekar

 

 

 

Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés

 

 

 

„A” TAGOZAT

 

 

 

Főtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének

 

Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező*

 

Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar,

 

Választható tantárgyak:szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar,

 

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, gitár, tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

 

 

 

* Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül köteles egyet felvenni.

 

 

 

Óratervek

 

Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

 

 

 

Óraterv 1

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

 

 

 

 

 

 

Kötelezően választható tantárgy

 

 

 

 

 

 

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgy

(0–2)

(0–2)

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

Összes óra:

(4–6)

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

 

A képzés évfolyamainak számai: (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka,

 

 

 

 

 

Óraterv 2

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

(1)

1

2

3

4

5

6

7

8

Főtárgy

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

(2)

2

2

2

2

 

 

 

 

Kötelezően választható tantárgy

 

 

 

 

 

2

2

2

2

Választható tantárgy

(0–2)

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

Összes óra:

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

 

A képzés évfolyamainak számai:  (1)+ 4+4 évfolyam: brácsa

 

 

 

Óraterv 3

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

(1)

1

2

3

4

5

6

Főtárgy

(2)

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

(2)

2

2

2

2

 

 

Kötelezően választható tantárgy

 

 

 

 

 

2

2

Választható tantárgy

(0–2)

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

Összes óra:

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

 

A képzés évfolyamainak számai: (1)+6 évfolyam: magánének

 

 

 

A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ágképzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet.

 

 

 

A tanítási órák időtartama

 

Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni)

 

Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos)

 

Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig

 

Csoportos foglalkozás: 2x45 perc

 

(zenekar: minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő)

 

Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy.

 

Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc

 

Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc

 

(zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő)

 

Korrepetíció ideje:

 

Hangszeres tanszakok: (minimum)

 

Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc

 

2–3. évfolyam 10 perc

 

4. évfolyamtól 15 perc

 

Vokális tanszak: A teljes képzési időben 20 perc

 

 

 

 


„B” TAGOZAT

 

 

 

Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt.

 

Kötelező tantárgy: szolfézs

 

Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora, főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól

 

Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar,

 

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, gitár, tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

 

 

 

Óratervek

 

Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik.  Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

 

 

 

Óraterv 1

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

(1)

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

(2)

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

(2)

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy

 

 

 

 

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

Választható tantárgy

(2)

(2)

(2)

0–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

Összes óra:

(4–6)

(4–6)

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

 

A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba, ütő, gitár, zongora, hegedű, gordonka

 

 

 

Óraterv 2

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

(1)

(1)

2

3

4

5

6

7

8

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy

 

 

 

1

1

1

1

1

1

Választható tantárgy

(0–2)

(0–2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

Összes óra:

(4–6)

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

 

A képzés évfolyamainak száma:  (1+1)+3+4 évfolyam: brácsa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Óraterv 3

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

(1)

(1)

2

3

4

5

6

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy

 

 

 

1

1

1

1

Választható tantárgy

(0–2)

(0–2)

0–2

1–2

1–2

1–2

1–2

Összes óra:

(4–6)

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

 

A képzés évfolyamainak száma:  (1+1)+5 évfolyam: magánének

 

 

 

A tanítási órák időtartama

 

Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni)

 

Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos)

 

Kötelezően választható tantárgy:

 

Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc

 

Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás

 

Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc

 

Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc

 

Korrepetíció ideje:

 

Hangszeres tanszakok:

 

2. évfolyam 15 perc

 

3–4. évfolyam 20 perc

 

5. évfolyamtól 25 perc

 

Vokális tanszak:

 

A teljes képzési időben minimum 30 perc

 

 

 

Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés

 

 

 

„A” tagozat

 

 

 

Óraterv 1

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

 

 

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgy

(1–2)

(1–2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

Összes óra:

(2–4)

(2–4)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

 

A képzés évfolyamainak száma:  (2)+6+4 évfolyam: szolfézs

 

Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

 

 

 

 

 

 

Óraterv 2

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Alapfok

Továbbképző

1

2

3

4

5

6

Főtárgy

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgy

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

Összes óra:

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

 

A képzés évfolyamainak száma: (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene

 

 

 

A első (zárójelben levő) számjegy az előtanulmányok, a második számjegy az alapfokú évfolyam, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.

 

A zenetörténet–zeneirodalom és zeneelmélet tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók.

 

A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható.

 

 

 

A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje:

 

szolfézs kötelező: (2)+ 4 évfolyam (előképző 1–2) + alapfok 1–4. évfolyam

 

zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható

 

zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható

 

 

 

A tanítási órák időtartama

 

Főtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc

 

kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő

 

Kötelező tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc

 

Választható tantárgy:

 

Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc

 

Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc

 

zenekar minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő

 

Korrrepetició (zongorakíséret):a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1.–2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve zongora, gitár, tantárgyak)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„B” tagozat

 

 

 

Főtárgy: szolfézs

 

Kötelező tantárgy: zongora

 

Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet tantervi programjainak tantárgyai

 

 

 

Óraterv

 

 

 

Tantárgy

Évfolyamok

Alapfok

Továbbképző

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgy

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

Összes óra:

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

 

A képzés évfolyamainak száma: 4+4 évfolyam: szolfézs

 

Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani.

 

 

 

A tanítási órák időtartama

 

Főtárgy: csoportos  2x45 perc

 

Kötelező tantárgy: egyéni  2x30 perc

 

Választható tantárgy:

 

Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc

 

Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc

 

zenekar minimum 9 fő;, kamarazene: 2–8 fő

 

Korrepeticíó: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve zongora, gitár tantárgyak)

 

 

 

2.3.3. Az iskola évfolyamain tanított tantárgyak követelményei, az előírt tananyag

 

A felmenő rendszerben 2011/2012-től bevezetendő új tantervek előírt tananyagait az évfolyamonkénti követelményeket a pedagógiai program 1.számú melléklet tartalmazza.

 

 

 

 

 

 

 

2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

 

 

 

A helyi tanterv részletes listákat tartalmaz a választható tankönyvekről (kottákról), tanulmányi segédletekről. A pedagógusok ebből saját belátásuk szerint választhatnak, a következő elveknek a betartásával:

 

  • A szülőket csak a szükséges mértékig lehet anyagilag terhelni. A kottákat úgy kell kiválogatni, hogy az mindenki számára elérhető legyen.
  • Az iskola az arra rászorultaknak könyvtári példányokat kölcsönöz.
  • A törzsanyag elvégzéséhez használt könyvek, kották kiválasztása a tantervben ajánlott tankönyv- és kottajegyzék alapján történik. Az azonos hangszert, tárgyat tanító tanárok úgy választják ki a tananyagot, hogy – ha nem azonos könyvből, kottából tanítanak – az átjárhatóság, a más tanárhoz történő átosztás lehetősége fennmaradjon. Ennek az elvnek az érvényesülését a tanszakvezető biztosítja.

 

 

 

2.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

 

 

 

A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlen megelőző osztály anyagát sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és a tanulmányaiban nincsen megszakítás. Felmentés vagy valami más ok miatt a tanuló osztályba sorolása szolfézs illetve főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a tényt a bizonyítványban és a törzslapon jelezni kell. Ebben az esetben a magasabb osztályba lépésnél a hangszeres osztályba sorolást kell figyelembe venni.

 

 

 

2.5.1. A magasabb osztályba lépés feltételei

 

 

 

  • Eredményes főtárgyi és kötelező tárgyi vizsga az évfolyam anyagából.
  • Részvétel az órák min. 66%- án. Ettől a feltételtől jó színvonalú beszámoló és kellő indok alapján kérelemre el lehet tekinteni.
  • Az a tanuló, aki az év végi beszámolón elégtelen osztályzatot kapott, csak eredményes javítóvizsga után írható be magasabb osztályba.

 

  • Az a tanuló, aki a tanév folyamán 10 vagy több órát igazolatlanul mulasztott, nem bocsátható vizsgára, a tanulók névsorából törölni kell.

 

 

 

2.5.2. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban

 

 

 

Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudta, aki igazoltan hiányzott a foglalkozások 33%-áról, az igazgató engedélyével az osztálya anyagát folytathatja. Ebben az esetben érdemjegyet nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni.

 

 

 

2.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

 

 

 

Beszámoltatás, vizsga

 

 

 

Hangszeres egyéni tárgyak esetén a számonkérés módjai:

 

  • Félévi meghallgatás, nyilvános koncert keretében, ahol minden tanuló játszik.
  • Évvégén a tanszak tanárai előtt, zártkörű vizsga.

 

 

 

Csoportos (szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom) tárgyak esetén:

 

  • „A” tagozaton év végén összefoglaló óra, előtte írásbeli felmérés.
  • „B” tagozaton év végi vizsgabizottság előtt.

 

 

 

A hangszeres előkészítősök számára a beszámolók e formái nem kötelezőek, előmenetelük értékelése történhet félévente egy-egy összefoglaló órán is.

 

Valamennyi tanuló tanév végi vizsgáján célszerű a szaktanácsadó, tanszakvezető és azon tanszak valamennyi tanárának részvétele, akik észrevételeikkel segíthetik az adott kolléga munkáját.

 

 

 

A tanév végi beszámoló anyaga a helyi tantervben meghatározottak szerint történik.

 

 

 

Az év végi beszámoló is vizsgabizottság előtt zajlik. A bizottság tagjai a tanszak tanárai és rokon szakos tanárok, legalább 3 fő. Kisebb létszám esetén a meghallgatást, beszámolót szüneteltetni kell.

 

 

 

A vizsga után a vizsgabizottság tagjai megbeszélik a hallottakat. Nem csak a jegyekről, hanem módszertanról, pedagógiai eszközökről, fogásokról is eszmét cserélnek.

 

 

 

Azt a tanulót, aki a beszámolóról igazoltan hiányzik, ősszel kell meghallgatni. Különös méltánylást érdemlő esetben egész évi munkája alapján osztályozható.

 

 

 

Országos versenyen, egyéb jelentős rendezvényen sikeresen fellépő növendék a teljesítés félévének végén részben vagy egészben mentesíthető a beszámoló alól.

 

 

 

 

 

2.7. A tanuló szorgalma, teljesítménye értékelésének és minősítésének formái

 

 

 

2.7.1. A növendékek munkájának értékelése

 

 

 

  • A tanár egész évben, óráról órára figyelemmel kíséri a növendékek fejlődését, szóban folyamatosan értékel.
  • Az alap és középfokú osztályokba járó minden növendék a hónap végén osztályzatot kap tárgyhavi munkájára. Az osztályzat előmeneteli és szorgalmi jegyből áll. A tanárok a hónap utolsó óráján mindkét jegyet a tájékoztató füzetbe beírják.
  • Ettől eltérni az előképző és a továbbképző évfolyamokon lehet. Itt nem kötelező a havi érdemjegyes értékelés.
  • A zeneiskolai tanuló munkáját félévkor és év végén értékelni, osztályozni kell. A félévi és év végi osztályzatnak tükrözni kell a tanuló egész időszak alatt végzett munkáját, valamint a beszámolókon nyújtott teljesítményét. A félévi érdemjegyet a tanár állapítja meg.
  • A félévi értesítőt a főtárgy tanára írja alá, ezt a szülőnek láttamozni kell.
  • A tanév végén beszámolót kell tenni. Az érdemjegyet a tanár javaslata alapján a bizottság állapítja meg.
  • Tanév végén a növendék bizonyítványt kap. Ebben a hangszeres főtárgy, a szolfézs, a zeneelmélet és a zongorakötelező tárgy értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik
  • Az osztályzatokat a tájékoztató füzetbe számmal, a bizonyítványba számmal és betűvel kell beírni.
  • A félévi értesítőben és a bizonyítványban kapott érdemjegyek egy osztályzattal eltérhetnek a hó végi jegyek átlagaitól. Az ennél nagyobb eltérést mind a vizsgabizottság, mind a növendék és szülője előtt részletesen indokolni kell.
  • A szakközépiskolába felvételiző növendékről a hangszeres és szolfézstanár részletes minősítést készít. A minősítést az igazgató elküldi a felvételiztető intézménynek.

 

 

 

Az osztályzás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti tudásának egybevetése alapján történik:

 

 

 

Főtárgy, szolfézs, tárgyak esetén:

 

 

 

ü  jeles /5/,

 

ü  jó /4/,

 

ü  közepes /3/,

 

ü  elégséges /2/,

 

ü  elégtelen /1/

 

 

 

Előképző, hangszeres előképző, zeneelmélet-zeneirodalom, zenekar, és kamarazene esetén:

 

 

 

ü  kiválóan teljesített

 

ü  jól teljesített

 

ü  megfelelően teljesített

 

ü  felzárkózásra szorul.

 

 

 

Kamarazene, zenekar tárgyakból nincs beszámoló, az érdemjegyet a végzett munka alapján a tanár állapítja meg.

 

 

 

A szorgalom jelölése:

 

 

 

ü  példás (5),

 

ü  jó (4),

 

ü  változó (3)

 

ü  hanyag (2).

 

 

 

A szorgalmi minősítést az igazolatlan mulasztások az alábbi módon befolyásolja: a három órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén változónál jobb szorgalom nem adható, továbbá, az öt órát meghaladó igazolatlan hiányzás mellett, a növendék csak hanyag minősítést kaphat.

 

 

 

  • Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen a tanítási órák egyharmadát (22 óra) meghaladják, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

 

 

 

  • A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (8) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

 

 

 

  • Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

 

 

 

  • Az osztályzatot félévkor a tájékoztató füzetbe, évvégén a bizonyítványba és a törzslapra kell beírni Ha a tanuló valamilyen tárgyból felmentést kapott, azt "fm" megjelöléssel kell jelezni.

 

 

 

  • Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség, vagy testi sérülés miatt a beszámolón nem vett részt és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben, a bizonyítványban és a törzslapon fel kell tüntetni, hogy a beszámolón nem vett részt.

 

 

 

 

 

2.8. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei

 

 

 

A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

 

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

 

Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett,

 

 

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni.

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg.

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata.

 

Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

 

 

 

 

 

 

 

2.8.1. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak

 

 

 

Alapvizsga tantárgyai

 

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

 

 

 

1. Írásbeli vizsga tantárgya:

 

 

 

Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet

 

Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs

 

Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs

 

Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom,

 

Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet,

 

Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom,vagyzeneelmélet

 

 

 

2. Szóbeli vizsga tantárgya

 

 

 

Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom,vagyzeneelmélet

 

Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs

 

Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat:  szolfézs

 

Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom,

 

Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet,

 

Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom,vagyzeneelmélet

 

 

 

3. Gyakorlati vizsga tantárgya

 

 

 

Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy

 

Szolfézs „A” és „B” tagozat, zenetörténet–zeneirodalom,zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): tanult hangszer

 

Záróvizsga tantárgyai

 

A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. „B” tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

 

 

 

1. Írásbeli vizsga tantárgya:

 

 

 

Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet

 

Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs

 

Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs

 

Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom

 

Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet

 

Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom,vagyzeneelmélet

 

 

 

2. Szóbeli vizsga tantárgya

 

 

 

Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet

 

Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs

 

Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs

 

Zenetörténet – zeneirodalom főtárgy („A” tagozat):zenetörténet – zeneirodalom

 

Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet

 

Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom,vagyzeneelmélet

 

 

 

3. Gyakorlati vizsga tantárgya:

 

 

 

Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy

 

Szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom–zenetörténet főtárgy „A” tagozat: a tanult hangszer

 

 

 

A vizsgák ideje:

 

Hangszeres főtárgyak

 

Gyakorlati vizsga

 

„A” tagozat minimum 10 perc

 

„B” tagozat minimum 10 perc

 

Elméleti tantárgyak

 

„A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc

 

„B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc

 

 

 

Szolfézs főtárgy

 

Gyakorlati vizsga:

 

„A” tagozat minimum 10 perc

 

„B” tagozat minimum 10 perc

 

Elméleti vizsga:

 

„A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc

 

„B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc

 

 

 

Zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat)

 

Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc

 

Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc

 

 

 

Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat)

 

Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc

 

Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 10 perc

 

 

 

 

 

Kamarazene főtárgy („A” tagozat)

 

Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc

 

 

 

Előrehozott vizsga

 

A Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető.

 

Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető.

 

 

 

2.8.2. A művészeti alap és záróvizsga tartalma

 

A művészeti és alapvizsga tantárgyainak konkrét tartalmát a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet tartalmazza. A kifutó rendszerű képzését a rendelet 1. számú melléklete, a 2011. szeptember 1-től felmenő rendszerű képzés alap és záróvizsga követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.